Nem látja a medve az árnyékát

Venesz Klaudia Fotó: Xantus János Állatkert
2025.02.02. 13:05

A néphiedelem szerint február 2-a, azaz a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja időjósló nap. De hogy jön ide a medve?

A katolikus liturgia szerint Szűz Mária negyven nappal a születése után mutatta be gyermekét a jeruzsálemi templomban és az Úrnak szentelte elsőszülött gyermekét. A IV. században még február 14-én ünnepelték ezt, mivel akkor a karácsonyt még január 6-án tartották. Amikor Krisztus születésnapját december 25-re írták át, Jézus bemutatására is új liturgikus napot kellett kitűzni, így lett ez február 2-a.

A népi hiedelmekhez szorosan hozzátartozik az időjóslás is: a következő év időjárására következtetnek a Luca-napi búzából, Vince napján (január 22.) a csapadékot figyelik, de a Medárd-napi esőt is komolyan vették.

A Xantus-állatkert örvös medvéje nem mondta, hogy “Bocs, még nem lesz tavasz…” (fotó: Xantus János Állatkert)

Nagyboldogasszony napját régen tavaszkezdő napként ismerték és, mivel a megfigyelésekhez gyakran kötötték az állatvilág egy-egy faját, ez esetben pedig a téli álmot alvó barna medvére esett a választás. Ebben a formában ez sem valós, ugyanis ez a népszerű emlős csak hosszabb-rövidebb pihenőket tart a táplálékban szegényebb időszakban, hogy így spóroljon az energiájával.

Az ország számos nagy állatparkjában, így a győri Xantus János Állatkertben is tartanak nagy mancsú, bundás lakókat, így Döme, Bátor és Burkus jóslatát is izgatottan várták. Ha a barlangból kicammogva „meglátták volna árnyékukat”, azaz napsütéses időjárás lenne, azon nyomban vissza is bújnának a vackukba, mert hosszú, hideg télre számítanának. A mai időjárás azonban épp, hogy kedvező ilyen szempontból, a borongós szürkeség azt jelzi, hogy hamarosan itt a tavasz!