Hirdetés
Medveleső nap

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe

J. Kovács Andrea
2022.02.02. 06:14

Jeles napjaink között előkelő helyet foglal el Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe, Mária tisztulásának napja. Arra emlékezünk, amikor Szűz Mária, negyven nappal Jézus születését követően, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Jelen volt Anna és a vén Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. Ennek szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása.

Hirdetés

A szentelt gyertya Jézus Krisztust jelképezi, aki magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.

A gyertyaszentelés több száz év után is a katolikus egyház máig élő hagyománya. Ezen a napon a pap megszenteli a gyertyákat, melyet a hívek mise után hazavisznek.

Hirdetés

A magyar néphagyományban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert. Ott világított keresztelésig az újszülött mellett; amikor a fiatal anya először ment templomba, szintén gyertyát vitt a kezében; égették a súlyos beteg mellett és szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe.

Több időjárás- és termésjósló hiedelem is kapcsolódik február második napjához.

Az egyik ilyen szerint, ha jó idő van, a medve a napsütésben meglátja az árnyékát, és megijedvén visszabújik barlangjába, hosszú lesz a tél. Ha viszont kint marad, korai tavaszra számíthatunk. Claude Gaignebet feltevése szerint ez a babona a naptárrendszer félreértéséből született – írja Jankovics Marcell a Jelkép-kalendáriumban: a francia tudós szerint a medvének éjjel kellene megnéznie az árnyékát, kiderítendő, telihold van-e, vagy sem. Az időjóslásnak, legalábbis naptári vonatkozásban, csak így van értelme. Ha ugyanis gyertyaszentelőkor telihold van, messze esik a húsvét; ha azonban, újhold lévén, az orráig sem lát a mackó, hamarost itt van, a csillagászati tavasz beköszöntekor. Őseink a medvében a legfőbb a vegetációs ciklus, illetve a holdváltozások urát tisztelték; téli álmából való február eleji ébredése, valamint azt, hogy ekkor hozza világra bocsait, a természet föltámadásának, a tavasz eljövetelének szimbólumává vált. – tudósít a Jelkép-kalendárium.

Szintén népi megfigyelés: ha gyertyaszentelőkor süt a nap, akkor hidegebb lesz, mint előtte. S minél hosszabb jégcsapok lógnak az ereszen, annál hosszabb csövű kukorica fog teremni az évben.

Kapcsolódó témák: #kereszténység | #ünnep |
likeold
a fb oldalunkat