Mit jósolhatunk a libacsontból? Miért tilos mosni Márton napján? Szent Mártonra emlékezünk ezen a napon: libasülttel és újborral.
November 11-e, Márton napja, az egyik legfontosabb őszi dátum a magyar hagyományokban. Ősidők óta a tél kezdetét és a gazdasági év végét jelzi, amikor az emberek bőséges lakomával, jókedvvel és újborral köszöntötték a hidegebb hónapok érkezését. Ehhez a naphoz számos szokás és babona kapcsolódik, melyek főként Szent Mártonhoz köthetőek.
Ki is volt Szent Márton?
A 316-ban született Szent Márton, a pannonhalmi templom védőszentje, a középkor legkedveltebb szentjei közé tartozott.
Több forrás is arra hivatkozik, hogy Szent Márton Pannoniában, Sabariaban született. Hogy ez a Sabaria a mai Szombathely-e vagy a Pannonhalma és Ravazd közti völgyben lévő Savaria (Sabaria Sicca), a 19. századtól vita tárgyát képezi. Akármelyik településről is legyen szó, mindegyik az egykori Pannonia provinciához tartozott, és a későbbi történelmi és a mai Magyarország területén található. Ugyan Szent Mártont nem szoktuk a magyar szentek között emlegetni, de talán születési helye miatt és mert a magyar kereszténység bölcsőjének tekinthető Pannonhalma templomának és kolostorának, melynek adománylevelét az első keresztény királyunk, Szent István állította ki, ő a védőszentje, Szent István mellett bizonyos értelemben országunk oltalmazójának is tekintették elődeink.

Szent Márton leggyakoribb ábrázolása a koldussal való találkozásának megjelenítése. A legenda szerint Márton Amiens kapujában találkozott a koldussal, akit rablók fosztottak ki és vertek meg. Más vagyona nem lévén kardjával kettévágta a köpenyét, és egyik felét a koldus vállára borította. Álmában Jézus jelent meg a koldusnak adott köpenydarabban.
Mártont ábrázolják még ludakkal is, mert a legenda szerint nem akart püspök lenni, és a ludak óljába bújt el az őt püspökké kikiáltani akaró nép elől. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulták Márton rejtekhelyét.
Végül Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Toursban segítette a rászorulókat.
Miért pont libát eszünk Márton napon?
Márton-napi ételek jellemzően libafogások, hiszen novemberben már le lehet vágni ezt a szárnyast, sokan készítenek ilyenkor libalevest, vagy libasültet párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert a mondás szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.
A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre pont elkészült újborral szokás koccintani.
Mi az a tevékenység, amit inkább kerüljünk Márton napon?
A libához kapcsolódó népszokás még, hogy ezen a napon nem szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulásához vezethet.

Milyen időjárást mutat nekünk Márton?
A sült liba mellcsontjából az időjárást is megjósolták: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Másik megfogalmazásban: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”
Márton-napi felvonulás
Német nyelvterületről terjedt el a fáklyás felvonulás (Martinsumzug), amely Szent Márton emlékét őrzi, és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez. Magyarországon is jellemző, hogy az óvodások és kisiskolások, maguk készített lámpásokkal járják az utcákat és közben Márton-napi dalokat énekelnek.