Jubileumi esztendő az idei az ETO FC labdarúgócsapata számára, amely hatvan, negyven és tíz évvel ezelőtt is aranyérmes lett az élvonalban. Ebből az apropóból cikksorozatot indítottunk, amelyben bemutatjuk az 1963-as, az 1983-as és a 2013-as felejthetetlen siker hőseit.
Völgyi Dániel tette fel a pontot az i-re a Győri ETO FC varázslatos 2012–2013-as szezonjában. Tíz évvel ezelőtt, a Ferencváros elleni, mindent eldöntő hazai találkozón rendkívül kiélezett pillanatban, higgadtan értékesítette a csapata számára megítélt tizenegyest. A gólnak köszönhetően a győriek 1–0-ra nyertek, s behozhatatlan előnyre tettek szert a tabella élén az üldözők előtt.
Harminc esztendő után ünnepelhetett ismét élvonalbeli bajnoki címet a Rába-parti klub, a játékosok azon a napon a csapat legendáivá váltak. „Felejthetetlen történet. Nem vagyok a tetoválások híve, de ennek a serlege és a dátuma rákerült az alkaromra. Az, hogy 30 év után bajnokságot nyert a klub, hatalmas boldogság volt mindenkinek a városban, a szurkolók önfeledten ünnepeltek velünk együtt. A Fradi elleni meccset megelőzően többen is tizenegyest rontottak, így azon a meccsen rám hárult ez a feladat. Bár az én gólommal lettünk bajnokok, ez a találat és az egész szezonban mutatott kiemelkedő teljesítményünk közös csapatmunka volt. Tarsoly Csaba tulajdonostól kezdve, az edzői stábon át a játékosokig mindenki hatalmas melózott” – mesélte Völgyi Dániel lapunknak.
A focista elmondta, már az idény kezdetét megelőzően komoly elvárásokat fogalmazott meg a csapat.
„A szezon előtt is a bajnokság megnyerése volt a cél. Az első meccsünk balszerencsésen alakult, vereséget szenvedtünk. Ennek ellenére nem estünk kétségbe, s viszonylag hamar elkaptuk a fonalat. Ezt követően pedig nem voltak hullámvölgyeink, kiegyensúlyozottak tudtunk maradni. Pintér Attila nagyon jól összeállította a keretet. A siker titka a kiemelkedő csapatszellemünk volt, az öltözőben nem volt klikkesedés. A külföldi játékosokkal is kiváló kapcsolatot ápoltunk, a pályán kívül sok közös programot szerveztünk. Szerencsére ez a szokásunk megmaradt, a mai napig összejárunk, persze leginkább csak mi, magyarok. Budapesten élek, de gyakran megfordulok Győrben. Jólesik, hogy még ma is sok helyen megismernek a városban, odajönnek hozzám beszélgetni. Amikor csak tehetem, a lelátóról szurkolok az ETO-nak. Nem lehet kérdés, hogy a csapatnak az első osztályban van a helye, bízom benne, hogy minél előbb sikerül kiharcolnia a feljutást” – tette hozzá Völgyi Dániel.
Az ETO-ban 146 NB I.-es bajnokin pályára lépő, a gárdával 1 arany-, 1 ezüst-, 3 bronzérmet és Szuperkupát is nyerő, 2x Magyar Kupa-finalista védőnek a futball az élete, 36 esztendősen is aktív.
„Sok magyarhoz hasonlóan Ausztriában focizom alacsonyabb osztályban. A profi futballt Soroksáron, a Fradi fiókcsapatában hagytam abba. Az FTC-vel volt szerződésem, így Bánki Józseftől meghívást kaptam a Ferencváros öregfiúk-csapatába, amelyben jó barátom, Józsi György is szerepel. Az együttessel járjuk az országot, bemutató meccseken szerepelünk, és persze a bajnokságban is játszunk. Az ETO-öregfiúk tagja is vagyok, szívesen játszom győri színekben, ha hívnak. Egyébként scoutnak, azaz játékosmegfigyelőnek tanulok. Szívesen dolgoznék egy klubnál ebben a szerepkörben. Menedzserként is tevékenykedem, néhány játékos útját egyengetem” – fogalmazott Völgyi Dániel.