Egy kicsit elég volt most a napok nagyrészét kitöltő buszozásból, ezért úgy döntöttem, nem spórolok a taxi-csekkekkel, és beváltok egy újabbat azért, hogy kényelmesebben és főleg gyorsabban eljussak a mediaközpontból a Yoyogi Arénába a magyar kézilabdás lányok oroszok elleni csoportmeccsére.

Itt legutóbb is olimpia-taxival voltam, de akkor a sofőrnek fogalma sem volt róla, hogy merre is található ez a hely.

Lebetűztem neki, megnézte a naviban, majd mutatott a telefonján egy internetről keresett fotót a jellegzetes épületről, hogy biztosan az-e amire gondolok. Nem értünk oda sokkal gyorsabban, mint a busz, de legalább láttam a városközpontot és nagyjából száz méterről a világ legforgalmasabb gyalogátkelőhelyét, Shibuja kerületben.

A mai taxis egy kedves úr volt, aki szintén soha nem hallott még a Yoyogi Arénáról, kérdezgette is a taxi-rendelést felügyelő önkéntest.

Megtalálták, elindultunk és ekkor jött a meglepetés, mert ami a kis Toyotánál a csövön kifért, az öreg úgy nyomta neki a gázt, az volt az érzésem, hogy be akarja tenni a kocsit a kanyarokba kilinccsel előre. Gondoltam biztosan raliversenyző volt, akiknél ugye az egyik aranyszabály, hogy aki fékez az veszít, a másik pedig, hogy jobb láb a gázon, bal láb a jobb lábon. Ennyi. A táskám egyik oldalról a másikra csúszkát az ülésen.

Persze azért élveztem a száguldást és reméltem, hogy a sofőröm nem a hírhedt japán Forma 1-es pilóta, a kamikazénak csúfolt, és az autósport történetében a legtöbb kocsit totálkárosra törő Takuma Szato nagypapája. Már láttam a célt, és biztos voltam benne, hogy a taxisom egy kézifékes fordulással áll meg, de nem: higgadtan leparkolt és kiabált a rendőrnek, hogy hol van a csarnok, vagy valami hasonlót. Ő pedig rámutatott a tőlünk 15 méterre álló Arénára, a hatalmas Tokyo 2020 felirattal: majdnem a kispadoknál álltál meg, koma!

És csak azért írtam le ilyen hosszan ezt a cseppet sem izgalmas történetet, mert még ez az utazás is feszültebb volt, mint a magyar kézi válogatott oroszok elleni mérkőzése. Az olimpiai címvédő végig vezetett, és öt gólnál közelebb nem is nagyon tudtunk kerülni hozzájuk. A félidei 22-17-es orosz vezetés után – a franciák es a brazilok elleni vereséget követően – ezúttal 38-31-re  kaptunk ki, es gyakorlatilag búcsút mondhatunk a továbbjutásnak. Interjúk nemsokára.