Idén mintha még fényesebben ragyogna a győri atlétika csillaga decemberben, talán mert Böndör Márton is soha nem látott magasságokba emelkedett ebben az évben. A Győri Atlétikai Club rúdugrója az idei versenyszezonban 570 centis ugrásával 25 centit vert korábbi egyéni csúcsára, és ezzel nemcsak a hazai mezőnyt, de önmagát is meglepte.

Az év elején még sérüléssel küszködött, nem is tudott elindulni a fedett pályás országos bajnokságon, így 2025 januárja inkább tűnt ködösnek és borongósnak, mint diadalmas startnak. Aztán valami átkattant: lépésről lépésre, versenyről versenyre újraépítette magát. A világbajnoki kijutás már önmagában „ajándék” volt, olyan, amit egy sportoló talán titkon remél, de fennhangon ritkán mer kimondani.

Az 570 centi azonban idén mindent vitt. Marci úgy meséli, azon a napon valahogy minden klappolt: a közönség, a forma, a pálya, a hangulat. A madridi verseny óta a nemzetközi elit is felfigyelt rá; olyan nevekkel pacsizik, akiket éveken át csak a képernyőn látott. A tokiói vb-sztorijai között pedig már ott van az is, amikor a világklasszisok hitetlenkedve nézték a videót a „call room”-ban az ő madridi bravúrjáról. A versenyszezon után pedig jöhetnek a „szüretelős” pillanatok. A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség arany minősítése teljes meglepetésként érte, méltó lezárása lett annak az évnek, amely rosszul indult, de annál fényesebb lett.

Miközben Marci a következő szezonra készül, az adventi időszakban próbál egy kicsit többet otthon lenni. Edzeni kell, persze, ez nem áll le, de a családi halászlé, a mákos zserbó és a diócska hívásának nehezebb ellenállni, mint új egyéni csúcsot ugrani. És ott a Mikulás Kupa is, amihez tízéves gyerekkori emlékek kötik, és amelyet örömmel lát újjáéledni Győrben.

Ahogy közeledik a karácsony, Marci története különösen szépen simul bele az ünnep hangulatába. Egy sportoló, aki idén nemcsak a rúd fölött ugrott át, hanem önmaga fölé is emelkedett.