Ahogy arról korábban a Győr+ Média is beszámolt, Kathi Béla erőemelő és testépítő világbajnok tragikus hirtelenséggel elhunyt. A család érthető kérése, hogy tartsuk tiszteletben a fájdalmukat, amelyet elképzelni is nehéz. Kathi Béla hiánya már most kézzelfogható, megrendült az egész ország. Kötelességünk megkímélni a családját, ahogy kötelességünk ápolni az emlékét – már a mai nappal kezdődően.
A szűkszavú tájékoztató igazából összefoglalja a lényeget: a 46 éves erőemelő és testépítő, Kathi Béla a családjával töltött ciprusi nyaralása közben tragikus kerékpárbalesetben életét vesztette. A hogyanok és a miértek mindenkit foglalkoztatnak. Ilyen az ember, kíváncsi. Ám a gyász, a tisztelet és a megértés még a kíváncsiságnál is erősebb kell hogy legyen. Kathi Béla felesége, Salamon Dia a közösségi oldalán kérte: tartsuk tiszteletben a család gyászát. A kérés mindenkinek szól – kivétel nélkül!
Ám emlékeznünk Kathi Bélára kötelességünk. Mert nem mindennapi volt az a sportemberi teljesítmény, amelyet pályafutása során véghez vitt. Nem véletlenül lett sokak példaképe a mindig mosolygó, nagyszívű izomkolosszus, akit sokan, sokáig csak Power Bécó néven emlegettek. A sport mindig is kiemelkedő helyet töltött be az életében, míg végül az erősportokban találta meg leginkább a helyét. Ahogy egyszer egy interjúban mesélte: már kisgyermekkorában izmos embereket rajzolt. Arról is mindig nyíltan beszélt, hogy amikor ő volt kamaszfiú, még nem volt ennyire nyitott a világ, különösen nem a testépítés szempontjából.
Főként pincékben edzettek az akkori srácok, nyilván kezdetleges eszközökkel. Az elszántság, a kitartás, a sportolás és a fejlődés utáni vágy viszont felülírt mindent. Béla azt mondta: szerelem volt, nem érdekelte semmi más.
A kemény edzéseknek és az önképzésnek aztán hamarosan jönni is kezdett az eredménye: junior- és felnőtt országos bajnoki címet szerzett erőemelésben és fekvenyomásban, ez utóbbiban Európa-bajnoki érmet is megszerzett.
A legkiemelkedőbb sikerét 2010-ben aratta: ekkor történt, hogy nem hivatalos világcsúcsot döntött guggolásban 360 kilogrammal, speciális erőemelőfelszerelés nélkül. Legjobb eredménye guggolásban 452,5 kilogramm volt, fekvenyomásban pedig 377,5 kilogrammot abszolvált.
Az erőemelés mellett a testépítés is múlhatatlan szenvedélye volt Kathi Bélának, s ezen a területen is máig példátlan sikereket ért el:
Elhódította a WABBA világbajnoki címét, és a magyar Superbody versenyen kétszer is toronymagasan győzött. 2007-ben büszkén viselte „Az év testépítője” címet.
Sportkarrierje mellett az üzleti életbe is belevágott: a Cutler-hálózat elindítása is a nevéhez fűződik, illetve számos profi edzőterem kivitelezésében is részt vett. Tudatosan készült a részben civil életre is, hiszen testépítőnek lenni nemcsak sport, hanem életforma is. Felesége Salamon Diána lett, aki szintén a fitnesz világából jött, így tökéletesen illettek egymáshoz. Szerelmük megkoronázásaként 2020-ban megszületett kislányuk.
Kathi Béla pedig egyre többet hangoztatta, hogy bizony az erősportok, a testépítés profi szintű művelése nem kifejezetten az egészséges életmódról szól: nagyon sok mindent alá kell rendelni a sikereknek, ahogy egyébként a legtöbb sportágban is. Viszont az amatőr szinten űzött testépítés, a szervezetünk karbantartása – megfelelő ismeretekkel felvértezve – az egyik legjobb és legbiztonságosabb dolog. A kiegyensúlyozott élet, a boldog magánélet és a család fontosságát sem győzte hangsúlyozni, s aki beszélt vele, látta őt, tényleg azt érezte: ez az ember egyben van – az alatt a 130 kilónyi súly alatt!
Azokkal a karokkal, amelyekkel ő élt, bizony körül lehetett ölelni a világot – s valahogy Béla is ezt tette: őszintén, keményen, de szeretettel telve mondta ki a valóságot. A mai kor nem az egészséges életet támogatja, a divattrendek és a rosszul megválasztott közösség bizony tévútra vihet sokakat.
Kathi Béla túl korán ment el – még rengeteget taníthatott volna nekünk. Ám üzenete már így is sokakhoz elért, köztük Kompos Szabolcshoz is, akire elég csak ránézni: látjuk rajta a kemény munka eredményeit. S akárcsak Béla, Szabolcs is szívember: nemrég született meg első gyermeke, aki érthetően a szeme fénye – és biztosak lehetünk benne, hogy apukája izmos karjai óvni fogják minden lépését.
„Húsz éve vagyok a testépítés világában, korábban én is versenyeztem. Kathi Béla jelentette számunkra a motivációt. Rengeteget néztük a videóit, sokat tanultunk tőle. Ha bejött a terembe, vagy ha csak meghallottuk a hangját, óhatatlanul felment bennünk még jobban az adrenalin – hogy most aztán oda kell tennünk magunkat! Nem mellébeszélés, hogy hihetetlenül nagy motiváló ereje volt Bélának!” – mesélte Szabolcs, aki bár sokáig tehetséges labdarúgó volt, végül az edzőteremben találta meg azt a sportot, amelyben kiteljesedhetett.
„Most már nyilván nem versenyzek, a sport és a mozgás szeretete az, ami elvisz a terembe. Viszont amit egy életre magammal hoztam a versenyzős időkből, azt örökre tartani fogom: ugyanolyan becsületesen és elszántan végigcsinálom az edzést, mint versenyző koromban, ebből nem engedek! Most már Kathi Béla emléke miatt sem…”
Szabolcs egyébként arról is beszélt, hogy a testépítés világa a személyiségformáláshoz is hozzátett, s Béla példája itt is visszaköszön:
„Kitartást és fegyelmet tanultam az edzéseken, a versenyekre való felkészülések során. Ez nem csapatsport, itt csak magadra számíthatsz. Akkor érsz el valamit, ha betartod, amit be kell, ha úgy eszel, ahogy azt kell. Ha nem jön össze a kitűzött cél, alapvetően magadban kell keresni a hibát: vajon tényleg mindent megtettem, a legjobb tudásom, kitartásom szerint?! Ezt láttuk Bélától is, ő is így élt. Ez a hozzáállás, felfogás pedig a termen kívül is elkísér! S nemcsak engem: Béla minden korosztályra hatott, akik edzeni kezdtek, hihetetlen személyisége volt!”
Az izmos édesapa azt is kiemelte, hogy Kathi Béla nélkül a magyar testépítés, az erősport nem tartana ott, ahol:
„Béla hihetetlenül felkarolta a testépítés ügyét! Rengeteg energiát belefektetett abba, hogy fejlődjön ez a sport Magyarországon. Az ő szavára mindenki adott. Most is épp edzek, s itt a teremben van egy öv, amin az ő egyik mondása olvasható, az aláírásával. Most nem idézném, mert a sportban nem mindig csak szép szavakkal motiváltuk egymást… De látod: Béla most is itt van velünk – sajnos már csak így. Pótolhatatlan veszteség ez mindenkinek, nem hiszem, hogy bárki betöltheti azt az űrt, amit hagyott…”