Az Erebe-szigeteknél a Duna mellékágrendszerében egy uniós projekt keretében vizes élőhely rekonstrukciót végzett a Fertő-Hanság Nemzeti Park, melynek eredményeit kedden ismertették Gönyűn.
A meghívottak Kulcsárné Roth Matthaea a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója köszöntötte, majd a projektről Fersch Attila pályázatkezelési osztályvezető számolt be, végül a vendég motorcsónakos bejárásra indultak az Erebe szigetek térségében Szabó Csaba tájegységvezető irányításával.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság sok éves előkészítő munka után véglegesen elkötelezte magát az Erebe-szigetek kiszáradt, illetve feltöltődött mellékágrendszerének rehabilitációjára.
Az Erebe-szigetek a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet és az Európai Unió Natura 2000 hálózatának része. Ez egy olyan Duna szakasz, ahol egészen a közelmúltig a folyó szabadon formálhatta a szigeteket, elmosva egy részüket, máshol pedig újraépítve azokat.
A szigetek oltalmazó „árnyékában” gazdag vízi életközösségek alakultak ki az elmúlt évszázadokban, vízi gerinctelenekkel (pl. kérészek, különböző szitakötők), halakkal (pl. magyar bucó, szivárványos ökle), kétéltűekkel (pl. tarajos gőte, kecskebéka, levelibéka), hüllőkkel (pl. vízi sikló), madarakkal (pl. jégmadár, parti fecske, fekete gólya, kis kócsag, rétisas, barna kánya), emlősökkel (pl. vidra, számos denevérfaj, vízi cickány).
Fontos megemlíteni azt, hogy a Duna főmedrében a folyamatos hajóforgalom által gerjesztett hullámverés ezrével veti a száraz partra a halakat, nagyrészt elpusztítva azokat. Így az olyan, hajóforgalomtól mentes, illetve azok hatásait tompító élőhelyeknek, mint az Erebe-szigetek, kiemelt szerepe van a dunai vízi életközösségek fennmaradásában.
Azonban az elmúlt évtizedek hibás dunai vízgazdálkodási törekvéseinek eredményeképpen az Erebe-szigetek mellékágrendszerében is elindultak, illetve felgyorsultak azok a kedvezőtlen folyamatok, amelyek mindenhol fellelhetők a Duna ártéri területein a Szigetköztől egészen Gemencig, Béda-Karapancsáig. Nevezetesen arról van szó, hogy a Duna németországi és ausztriai szakaszán lévő erőművek, a bősi vízlépcső, valamint a szigetközi mellékágak vízpótlásának érdekében kiépített fenékküszöbök akadályt képeznek a folyó természetes kavicshordalékának útjában.
Mivel a folyó az alsóbb szakaszokon így nem képes pótolni az onnan a vízáramlás által tovább szállított görgetett kavicshordalékot, a főmeder folyamatosan mélyült és mélyül olyan mértékben, hogy a mellékágakba csak nagyon ritkán jut be a víz (pár évente egy-egy magasabb vízállás esetén csupán). Az ördögi kör ezzel elkezdődött. Mivel nem jut be a dunai folyóvíz rendszeresen a mellékágakba, a korábbi évtizedekben ott felgyülemlett kavicshordalék ott marad. A tovább mélyülő dunai főmederből pedig ezután még kevésbé tud a mellékágakba a víz bejutni (a mellékágak és a főmeder mederszintkülönbségének folyamatos növekedése miatt). Ezáltal a mellékágak szárazodnak, a szigetek pedig elvesztik a „sziget” jellegüket.
További problémát jelentett az, hogy az 1970-es években lezárták e mellékágakat folyásirány szerint felülről, és az elmúlt évtizedekben a Duna főmedre tovább mélyült, míg a mellékágak mederszintje maradt ott, ahol volt évtizedekkel ezelőtt. Emiatt pedig már alulról sem tudott a víz visszafolyni a főágból a mellékágrendszerbe a szigeteknél az év jelentős részében.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság közel 10 évvel ezelőtt kezdte el az Erebe-szigetek mellékágrendszerének rehabilitálását megcélzó erőfeszítéseit, leginkább európai uniós források felhasználásával. 2018-ra elkészültek a rehabilitációt megalapozó kutatások, illetve egy tanulmányterv, amely alapot jelentett arra, hogy az abban foglaltak megvalósítására.
A törekvést siker koronázta, egy pályázati konzorcium segítségével az igazgatóság 2022-ben megkezdhette a projekt megvalósítását a Duna teljes szakaszán. Elkészítették a szükséges vízjogi létesítési terveket az Erebe-szigetek mellékágrendszerének vizes élőhely-rekonstrukciójához 2023-ban. Még ugyanebben az évben beszerezték a szükséges hatósági engedélyeket, majd egy sikeres közbeszerzési eljárás lezárását követően 2023. decemberében megkezdődhettek a tényleges vizes élőhely-rekonstrukciós munkák a korábbi években feltöltődött mellékágakban, amelyek idén március végén fejeződtek be.
E rekonstrukció során többek között mintegy 28 ezer köbméternyi kavics hordalékot kotortak ki a mellékágakból, és juttattak vissza a főmederbe. Ezáltal a mellékágak mederszintje közelebb kerül a dunai főmeder szintjéhez, illetve az oda visszajuttatott kavics valamelyest megnöveli a görgetett kavicshordalék mennyiségét a főmederben, kicsit késleltetve annak további mélyülését.
Ezen túlmenően a Vöröskői vezetőmű, valamint a Nagy-Erebe ágat lezáró gát mintegy 20 méter széles megbontásával konkrét fizikai akadályt is eltüntettek a víz útjából, így a Nagy-Erebe ágba nagyobb eséllyel jut be a víz kisvizes időszakokban is. Megnyitották a Duna felé a korábban szintén feltöltődött Macska-szigeti mellékágat is.
A beavatkozás hatásai:
- az áramló vizet kedvelő, leginkább kavicsra ívó halfajok ívási lehetőségei kibővülnek, illetve védett ívóhelyek alakultak ki a szigetek árnyékában (azaz a szigetek védik a halivadékokat attól, hogy a Duna főmedrében közlekedő hajók által okozott hullámverés ezrével kidobja őket a partra).
- igyekeztek változatos, jó medermorfológiai viszonyokat teremteni, azaz vannak kellően mély részek is a rekonstruált mellékágakban, amelyek alkalmasak a halak vermelésére, telelésére.
- várhatóan más, folyóvízhez kötődő fajok, kérészek, szitakötők stb… is jobb lehetőségekhez jutottak a túlélés szempontjából
- remélik, hogy a meglévő jégmadár és a partifecskék állománya is gyarapodik idővel.
- remélik, hogy, a szigetekről egyszer s mindenkorra kizárják a kvadosokat. Ez olyan fajok számára kiemelten fontos, mint a rétisas, a fákon fészkelő gémfélék, vagy pl. a fekete gólya.
- kiváló táplálkozó területek lettek nemcsak a halfogyasztó madárvilág, hanem pl. a területen szintén előforduló vidrának is.
- a kavicszátonyokon további kiváló fészkelési lehetőségekhez jutottak a kis lilék.
- A projekt keretében elvégezték az Erebe-szigeteken, az erdőkben, a dunai mederben és zátonyokon kialakult spontán erdőkben az idegenhonos, inváziós fásszárú növények, – mint a zöld juhar, amerikai kőris, ezüst juhar stb. – felmérését 2023-ban összesen mintegy 105 hektárnyi területen. A szükséges engedélyek megszerzése után megkezdik azok visszaszorítását. E munkák a projekt végére, várhatóan 2027 nyarára fejeződnek be. Ugyancsak eddig szeretnék megtisztítani a szigeteket az elmúlt évtizedekben oda érkezett nagy mennyiségű szeméttől is.
- 2025. őszére a szigetek térségében Gönyű és Nagyszentjános határában a látogatók számára pihenőhelyekkel kialakított, interaktív információs pontokat terveznek kihelyezni
Galéria: MekliZ Fotó