Néhány nappal ezelőtt Pannonhalmán egy családi házban gázrobbanás történt, amely gyakorlatilag teljesen megsemmisítette az épületet, és az utcában több – az ott lakók elmondása alapján 37 - házban is súlyos károkat okozott.
„Nem voltunk ott, amikor történt, csak a telefont kaptuk: felrobbant a váralja. A gázcsonknál szivárgott a gáz, és hatalmas detonáció rázta meg a házat, romok mindenütt” – meséli Nagy Judit, a károsultak egyike.
Az idős asszony, aki a házban tartózkodott, a falak ráomlása miatt súlyos sérüléseket szenvedett. A szomszédok azonnal a segítségére siettek, de az égési sérülések következtében később a kórházban életét vesztette. A háza teljesen lakhatatlanná vált, és több család is ideiglenes megoldásokra kényszerült.
A detonáció ereje elképesztő volt, idézik fel az utcabeliek: A közvetlen szomszédok házai sérültek meg leginkább, de még több száz méterre is kár keletkezett. Tetőgerendák, cseréplapok, üvegszilánkok repültek az utcára és az udvarokba – szerencsére senki sem tartózkodott kint.
Volt, akinek mindene oda lett; sokan anyagilag nem voltak felkészülve a rombolásra. A katasztrófa óriási hatással volt minden érintett életére. – szögezi le Judit.
„Hazajönni úgy, amikor az ember az utcára néz, mintha háborús övezetbe lépett volna, borzasztó élmény” – meséli Judit.
De a tragédia közepette a közösség összefogott. Több fórumon is gyűjtéseket szerveztek a károsultaknak, a Pannonhalmi Főapátság és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az önkormányzattal együtt azonnal csatlakozott.
A lakók ott segítettek egymásnak, ahol tudtak: tetőfedők ingyen javították a házak tetőszerkezetét, a romok eltakarításában sokan talicskával, lapáttal segédkeztek. A falubeliek mindenkinek próbáltak támogatást nyújtani, legyen szó fizikai segítségről vagy egyszerű jelenlétről, ami a lelket is erősítette.
A mentális feldolgozásban különösen nagy szerepe van Nagy Juditnak, a szembe szomszédnak. Ahogy elmondta: „Ha az ember beleragad a traumába, akkor nehezen fog tudni egyedül túljutni rajta. Érdemes akár szakember segítségét is kérni”
Judit hozzátette: tudatosan a továbblépésre és az előrehaladásra kell fókuszálniuk.
Bár a robbanás súlyos károkat okozott és emberéletet követelt, a helyiek beszámolói szerint a közösségi összefogás és egymás támogatása lehetővé tette, hogy ne a kétségbeesés, hanem a remény és a cselekvés irányítsa a mindennapokat.
A tragédia nyomot hagyott Pannonhalmán, de megmutatta, hogy az összefogás ereje és az egymásra figyelés segíthet túlélni a legnehezebb pillanatokat is.