Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett betegség már most óriási károkat okoz országszerte. Győr és Pannonhalma környékén is megkezdődött a védekezés.
„Ahogy számos helyütt az országban, az amerikai szőlőkabócák már itt vannak a Pannonhalmi borvidéken is. Ezért az elmúlt héten rendkívüli közgyűlést hívott össze a hegyközség. Országos viszonylatban a helyzet jelenleg úgy áll, hogyha nem sikerül megfelelő módon védekezni a betegség ellen, akkor a magyar szőlő- és borágazat legalább fele két éven belül megszűnik létezni. És ez még a jobbik verzió. Szerencsére mi itt, a Pannonhalmi borvidéken még időben vagyunk. A cél, hogy az időben elvégzett védekezéssel megelőzzük a tömeges szőlőkivágásokat” – mondta el kérdésünkre Pécsinger János.

A hegyközségi elnök hangsúlyozta: a betegség emberre semmilyen módon nem veszélyes, és a szőlő- vagy a bor minőségét semmilyen módon nem befolyásolja. Ugyanakkor a fitoplazmás, vagy más néven aranyszínű sárgaságot okozó megbetegedés óriási pusztítást képez végezni az ültetvényeken. Legfőbb tünete, hogy a tőkék elsárgulnak, semmilyen termést nem hoznak, vagy ha mégis, akkor rajtuk maradt szőlő használhatatlan.

„Éppen ezért javallott már a szüret előtt megkezdeni a védekezést, a NÉBIH-által külön erre a célra engedélyezett rovarölő-szerekkel, majd egy alapos lemosó permetezést is elvégezni. Már most célszerű megjelölni a fertőzött tőkéket is. Ezeket a szüret után ki kell vágni és el kell tüzelni, méghozzá a gyökerükkel együtt” – tette hozzá a hegyközségi elnök, aki felhívta rá a figyelmet: a fertőzéssel érintett területek három évig nem telepíthetők újra. Márpedig ha figyelembe vesszük, hogy egy újratelepített ültetvény legkorábban újabb három év múlva fordul termőre, ez összességében már 6 éves kiesést jelentene.
Egy ilyen hosszú szünetet a szőlő- és borgazdaságok 80-85 százaléka nem élne túl – húzta alá Pécsinger János.
Az egyik legnagyobb problémát a Pannonhalmi borvidéken is a felhagyott területek jelentik. A szőlők leveléből kiszívott nedvességgel táplálkozó kabócák ugyanis előszeretettel költöznek be nem megművelt, gazos területekre, és innen járnak vissza táplálkozni az ültetvényekre. A hegyközség éppen ezért felvette a kapcsolatot az érintett önkormányzatokkal és az illetékes kormányhivatallal is.
Maguk az amerikai szőlőkabócák egyébként egészségesen születnek meg tavasszal, majd egy már megfertőzött növényből táplálkozva viszik tovább a betegséget tőkéről-tőkére, ültetvényről ültetvényre, így válnak a szőlőre végzetes betegséget hordozó vektorrá. Éppen ezért lesz kulcsfontosságú a szüreti időszak után a fertőzött szőlő kivágása, és elégetése. Így van a legnagyobb esély rá, hogy jövőre nem jelenik meg újra betegség.

Sokan kérdezik azt is, hogy miért éppen most terjedt el nálunk ez a szőlőbetegség? A klímaváltozásnak jelentős szerepe van benne, ugyanis az elmúlt évek enyhe telei során a kabócák könnyen átteleltek, a felmelegedésnek köszönhetően pedig könnyebben tudtak vándorolni délről észak felé Európában.
A Pannonhalmi borvidéken már megkezdődött a fertőzéssel érintett területek felmérése, és a beteg tőkék összeszámolása. Addig is minden gazdálkodótól azt kérik, hogy vegye a lehető legkomolyabban az amerikai szőlőkabóca és az aranyszínű sárgaság elleni védekezést.
A védekezésről, illetve a védekezési tervről további információ ide kattintva érhető el!