
A Magyar Falu Programmal kapcsolatos beszélgetésre hívták a 2. számú választókerület polgármestereit június 6-án Ravazdra, ahol Gyopáros Alpár kormánybiztos és dr. Fekete Dávid választókerületi elnök közösen nézték meg azt a szolgálati lakást, amely szintén a Magyar Falu Program segítségével újulhatott meg.
Dr. Fekete Dávid választókerületi elnök a polgármestereknek szervezett fórum előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy Győr mellett még 33 település tartozik a 2. számú választókerületbe, s ezek polgármestereit hívták és várták a ravazdi faluházba, ahová Gyopáros Alpár kormánybiztos örömmel érkezett.
„A fórum célja, hogy a Magyar Falu Programmal kapcsolatos aktualitásokat megosszuk a településvezetőkkel, hiszen több felhívás is folyamatban van.” – kezdte dr. Fekete Dávid, majd így folytatta:

„Az elmúlt hónapokban és hetekben történt polgármesteri találkozásokat követően azt látom: a Magyar Falu Programmal kapcsolatban egyértelműen az a véleménye a településvezetőknek, hogy azokra a mindennapi problémákra tud reflektálni, amelyek a kistelepüléseken – az 5000 fő alatti településeken – felmerülnek. Éppen ezért mindenhol fejlődést tapasztalok: intézményfelújítások, önkormányzati épületek felújítása, civil szervezetek támogatása, és még hosszasan lehetne sorolni, hiszen rengeteg eleme van ennek a programnak. Ezzel roppant sokat tudunk tenni annak érdekében, hogy a kistelepüléseken az alapszolgáltatások tekintetében is olyan életminőséget biztosíthassunk, amely megállja a helyét a versenyben a városi életminőséggel összehasonlítva. Sőt, bizonyos értelemben még meg is haladhatja azt.” – mondta a választókerületi elnök.

Gyopáros Alpár hangsúlyozta, hogy a mai találkozás lényege sokkal inkább a beszélgetés, mint a tájékoztatás. „Szeretnénk meghallgatni azokat a kéréseket és javaslatokat, amelyek segítik a Magyar Falu Program Céljainak az elérését.” – a programot egyébként 2018-ban hirdette meg Orbán Viktor miniszterelnök, Gyopáros Alpár pedig elmondta, ők azóta járják az ország településeit és beszélgetnek a faluvezetőkkel, a civil szervezeti és egyházközségi tagokkal is, hogy csak néhányukat említsük.
„A Magyar Falu Program közvetlen célja, hogy olyan fejlesztéseket tudjunk végrehajtani, amelyek javítják a falvakban élők életminőségét. A közvetett célja pedig az, hogy megfordítsuk azt a negatív demográfia trendet, ami a falvak döntő többségére jellemző volt a Magyar Falu Program elindításáig. 2018-2019-ben 2900 olyan település volt Magyarországon, amely 5000 lélekszám alatti település volt. Ebből pedig körülbelül 2500 volt olyan, amelynek a népességszáma évtizedekre visszamenőleg drasztikusan csökkent. Ezt a demográfiai trendet úgy tudtuk megfordítani – ha nem is minden, de az érintett települések legalább felében – hogy a valós igényeket kellett kielégíteni.


Ehhez pedig azt kellett, hogy ne Budapestről mondjuk meg, milyen fejlesztésekre van szükség, hanem a helyben élők mondják el, mire van pontosan szükségük. Mert minden településnek más igénye van: van, ahol az óvodát kell bővíteni, s van, ahol újra kell indítani azt. Olyan is van, ahol bölcsődét kell nyitni, vagy éppen utcákat kell felújítani, vagy falugondnoki buszt kell biztosítani, és még lehetne sorolni.” – részletezte Gyopáros Alpár, hogy a mai találkozóhoz hasonlóan mi is a polgármesterekkel tartott beszélgetés igazi lényege és eredménye.
Ugyanis a falujárásokon elhangzó beszélgetésekből az igényeket összegyűjtik, s évről-évre ezek segítségével módosítják az éppen elérhető pályázatokat.

„Téves az az elképzelés, hogy a Magyar Falu Program Európai Uniós finanszírozású! A Magyar Falu Program a hazai központi költségvetésből finanszírozott. Ezt azért is fontos kihangsúlyozni, mert ez ad lehetőséget arra, hogy ne Brüsszelben mondják meg az eljárásrendjét. S pont ezért lehetnek ezek a pályázatok egyszerűek és gyorsak. A polgármesterekkel itt most a lehetőségekről és pályázatok eljárásrendjéről is beszélgetünk majd!” – emelte ki a kormánybiztos.
Gyopáros Alpár, dr. Fekete Dávid és Hadaricsné Balogh Krisztina Ravazd polgármestere közösen látogatott el abba lakóházba, amelynek a megvétele és a felújítása is a Magyar Falu Program segítségével valósulhatott meg.


A barátságos otthonnal kapcsolatos részletekről is beszámolt a kormánybiztos:
„Eredetileg lakóingatlan volt, majd később a Máltai Szeretetszolgálathoz került. Ők pedig azon gondolkoztak, hogy vagy itt, vagy a fertődi ingatlanjukban autista fiataloknak foglalkoztatót kellene kialakítani. Mindkét épületet eladásra hirdették, hogy majd ez dönt a helyszínről. A ravazdi önkormányzat pedig jelentkezett erre az ingatlanra, mert szolgálati lakást szerettek volna berendezni. A Magyar Falu Program segítségével megvásárolták az épületet, felújították és kialakítottak egy szolgálati lakást, amelynek köszönhetően lett óvodavezetője a ravazdi óvodának. A máltaisok az eladásból befolyt összeget ráköltötték a fertődi ingatlanra és meglett az autista fiataloknak a foglalkoztató is. Szóval mindenki nyert ezzel az egésszel!” – zárta mosolyogva Gyopáros Alpár, s valóban, az otthonosan berendezett ház, a szaladgáló kiskutya is azt bizonyítja: lakói jól érzik magukat, szeretnek Ravazdon élni.

Látható, a Magyar Falu Program roppant komplex. Ezért is szükséges a folyamatos kapcsolattartás, egyeztetés és beszélgetés a településvezetőkkel, hogy a hallottakat és a kéréseket feldolgozva együtt, közösen alakíthassák a programot, az igényeknek megfelelően, a települések javára.































Galéria: Ács Tamás