Ékesség és jámborság – Zichy Ferenc győri püspök élete és kora

A tárlat gróf Zichy Ferencnek (1701–1783), Győr legjelentősebb barokk püspökének életét, 40 esztendőt átfogó főpapi működését (1743-1783) és korát mutatja be. Zichy igazi barokk egyházfejedelem volt, aki költséget nem kímélve alakította ki rangjához méltó rezidenciát: neki köszönhető mai alakjában a Püspökvár és a székesegyház belső kialakítása, amelyeken kora legjelentősebb művészeit foglalkoztatta, mint F. A. Maulbertsch, J. G. Mollinarolo, M. Hefele. A püspök bőkezűségét a városban és az egyházmegyében ezen túlmenően még számos templom, oktatási intézmény, értékes kegytárgy hirdeti. A püspöki udvar életében fontos szerepet játszott a muzsika, Zichy maga is képzett zeneértő volt és a magyar barokk zeneművészet legnagyobb alakját, Istvánffy Benedeket foglalkoztatta a székesegyház karnagyaként, aki számos művet komponált a püspöknek. Zichy püspök a győri egyházmegye életét is újjászervezte, intézkedéseivel helyreállította az alsópapság fegyelmét és elmélyíteni szándékozta lelki életét. Zichy vallásos életében fontos szerepet játszott Mária-tisztelete, illetve a magyar szent királyok kultusza. A székesegyház vérrel verejtékező Mária kegyképét pompás oltárba foglaltatta, amely máig a búcsús zarándokok célpontja. Szent László napján pedig a szent király koponyaereklyetartó hermájával körmenetet rendelt el, amely szokás napjainkban is él. 

A Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ időszaki kiállítóterében megnyíló tárlathoz a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár és az Egyetemi Könyvtár gyűjteményei is ritkán látható, értékes tárgyakkal, dokumentumokkal járult hozzá.  

Az Ékesség és jámborság – Zichy Ferenc győri püspök élete és kora című időszaki kiállítás a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ és a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum együttműködésének eredményeként igazán különleges látnivalókat ígér. 

A tárlat gróf Zichy Ferencnek (1701–1783), Győr legjelentősebb barokk püspökének életét, 40 esztendőt átfogó főpapi működését (1743-1783) és korát mutatja be. Zichy igazi barokk egyházfejedelem volt, aki költséget nem kímélve alakította ki rangjához méltó rezidenciát: neki köszönhető mai alakjában a Püspökvár és a székesegyház belső kialakítása, amelyeken kora legjelentősebb művészeit foglalkoztatta, mint F. A. Maulbertsch, J. G. Mollinarolo, M. Hefele. A püspök bőkezűségét a városban és az egyházmegyében ezen túlmenően még számos templom, oktatási intézmény, értékes kegytárgy hirdeti. A püspöki udvar életében fontos szerepet játszott a muzsika, Zichy maga is képzett zeneértő volt és a magyar barokk zeneművészet legnagyobb alakját, Istvánffy Benedeket foglalkoztatta a székesegyház karnagyaként, aki számos művet komponált a püspöknek. Zichy püspök a győri egyházmegye életét is újjászervezte, intézkedéseivel helyreállította az alsópapság fegyelmét és elmélyíteni szándékozta lelki életét. Zichy vallásos életében fontos szerepet játszott Mária-tisztelete, illetve a magyar szent királyok kultusza. A székesegyház vérrel verejtékező Mária kegyképét pompás oltárba foglaltatta, amely máig a búcsús zarándokok célpontja. Szent László napján pedig a szent király koponyaereklyetartó hermájával körmenetet rendelt el, amely szokás napjainkban is él. 

A Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ időszaki kiállítóterében megnyíló tárlathoz a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár és az Egyetemi Könyvtár gyűjteményei is ritkán látható, értékes tárgyakkal, dokumentumokkal járult hozzá.