A kérdés, hogy mit gondolnak a férfiak a nőkről, nem válaszolható meg egyetlen mondattal, mert a férfiak tapasztalatai, személyisége és élethelyzete jelentősen befolyásolja a véleményüket; ugyanakkor bizonyos mintázatok mégis kirajzolódnak, amikor őszintén beszélnek kapcsolataikról, vágyaikról és csalódásaikról.

A legtöbb férfi számára a nő nem csupán partner, hanem érzelmi és egzisztenciális viszonyítási pont, mert a kapcsolat minősége nagyban meghatározza önértékelésüket, stabilitásérzetüket és életminőségüket is.

A mai társadalmi közegben mindezt erősen befolyásolja az a tény is, hogy a feminizmus rendkívül meghatározó és látható jelenséggé vált világszerte. Nem csupán politikai vagy elméleti irányzatként van jelen, hanem a mindennapi kommunikációban, a munkahelyi elvárásokban, a párkapcsolati szerepfelfogásokban és az önértelmezésben is.

Véleményem szerint azonban sok férfi ezt a jelenséget egyáltalán nem éli meg pozitív változásként. Gyakran számolnak be arról, hogy úgy érzik, a mai közbeszédben a férfiakat sokszor kollektív módon hibáztatják, miközben az egyéni szándékaik, erőfeszítéseik és jóhiszeműségük háttérbe szorul. Többen úgy látják, hogy a feminizmus bizonyos megjelenési formái nem az együttműködés, hanem a szembenállás irányába hatnak, ami feszültséget teremt a mindennapi kapcsolatokban is. Férfi véleményekben visszatérő elem az a bizonytalanság, hogy már nem egyértelmű számukra, milyen viselkedés számít elfogadhatónak vagy elvártnak: attól tartanak, hogy könnyen félreérthetők, vagy kritikát kaphatnak olyan helyzetekben is, ahol korábban természetesnek számító gesztusokkal éltek. Sokukban megjelenik az az érzés is, hogy a saját problémáik, érzelmi terheik és társadalmi nehézségeik ritkán kapnak figyelmet, ezért úgy érzik, a párbeszéd inkább egyoldalúvá vált, mintsem kölcsönössé.

Amit a férfiak értéknek tartanak a nőkben

• A férfiak nagyra értékelik az önbizalmat, mert az a benyomásuk, hogy egy magával békében lévő nő nem folyamatos külső megerősítésből próbálja fenntartani önértékelését, hanem belső stabilitásból működik.
• Fontos számukra az érzelmi kiegyensúlyozottság, mivel egy tartós kapcsolatban a kiszámíthatóság és a konfliktusok érett kezelése nagyobb biztonságot ad, mint a szélsőséges érzelmi reakciók.
• Vonzónak tartják az intelligenciát és a gondolkodási önállóságot, mert egy partnerrel való hosszú távú együttélés során a beszélgetések minősége, a közös problémamegoldás és a világról alkotott nézetek sokkal fontosabbá válnak, mint a felszíni jegyek.
• Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a nő képes-e olyan légkört teremteni, amelyben a férfi elfogadva és támogatva érzi magát, mert a külső világban gyakran teljesítménykényszer és versenyhelyzet veszi körül őket.
• Az intimitás terén nem pusztán fizikai vonzalmat keresnek, hanem kölcsönösséget és jelenlétet, mert az érzelmi és testi közelség számukra akkor értékes, ha nem kötelességből, hanem valódi kapcsolódásból fakad.

Amiben bizonytalanságot élnek meg

• Sok férfi úgy érzi, hogy a női kommunikáció gyakran indirekt, ezért nehezen tudják pontosan értelmezni, hogy egy adott mondat mögött kérés, kritika vagy puszta érzelemkifejezés áll-e.
• Gyakran számolnak be arról, hogy nem értik, mikor és miért változik meg a kapcsolat dinamikája, különösen akkor, amikor az intimitás csökken vagy a konfliktusok sűrűsödnek.
• Bizonytalanok abban, hogyan fejezhetik ki érzelmeiket úgy, hogy közben ne veszítsék el kompetens, stabil szerepüket, mert sokan azt tanulták meg, hogy a sérülékenység gyengeségként értelmezhető.
• Nehézséget okoz számukra, amikor azt tapasztalják, hogy erőfeszítéseiket természetesnek veszik, miközben a hibáik hangsúlyosabban jelennek meg, mert az elismerés hiánya hosszú távon motivációvesztést okozhat.

A férfiak többsége nem idealizált „tökéletes nőt” keres, hanem olyan társat, aki mellett:

• csökken a külső világ nyomása, nem pedig nő,
• a konfliktusok megoldhatók, nem pedig elhúzódnak,
• az intimitás kölcsönös és élő marad,
• a tisztelet kétirányú, nem egyoldalú.

A férfiak gondolkodása a nőkről kevésbé ideológiai és inkább tapasztalati alapú, mert elsősorban azt figyelik, hogyan érzik magukat egy adott nő mellett; ha pedig ezt az érzést biztonság, inspiráció és elfogadás jellemzi, akkor a nőiességet természetes módon értéknek tekintik, nem pedig elméleti kategóriának.