Spalatóban járt már?

Fotók: a szerző; Wikimedia Commons
Kisté
2020.06.08. 19:00

Ha elsőre nem ismerős a helyiségnév, az egyáltalán nem meglepő: a legtöbben nem a magyar nevén ismerik ezt a települést. Dalmácia központjáról, Splitről van ugyanis szó, ami ma Horváthország második legnagyobb városa. Egykor azonban a magyar királyság része volt, és nevét a magyar krónikák is több helyen megemlítik.

Hirdetés

A mai dalmát főváros eredetileg jelentéktelen görög kolónia volt. Szerencséjére azonban a környéken született és cseperedett fel az egyik legnagyobb római császár, Diocletianus. Aki ide is akart visszavonulni, miután átadta a császári koronát. Ezzel pedig szó szerint megalapozta a mai nagyváros hírnevét, hiszen a császári palota alapjaira, romjaira épült fel az az óváros, ami ma Split legfőbb turisztikai vonzereje. És amelyet az UNESCO is felvett a világörökségi helyszínek közé.

Császárok, királyok, dózsék

A Diocletianus által építtetett palota már a maga korában is komoly tengerparti villának számított. A közel negyvenezer négyzetméteres épületegyüttes falai 15-20 méter magasak voltak, a visszavonult császár biztonságáról pedig 16 őrtorony és egy komplett római helyőrség gondoskodott.

1000 után aztán a város és környéke több alkalommal is Magyarországhoz tartozott, így például Könyves Kálmán, II. István, majd III. Béla uralkodása idején. 1217-ben itt szállt tengerre keresztes seregeivel a Jeruzsálembe induló II. András, 1242-ben pedig a környéken húzta meg magát a tatárok elől menekülő IV. Béla. A király kisebbik lánya, Katalin a spliti katedrálisban van eltemetve.

A mai városképre mégis inkább a későbbi, velencei időszak gyakorolt jelentős hatást. Split ebben a korban vált komoly kikötővárossá, és ebben az időben alakultak ki az óváros jellegzetes, velencei utcarészletei is.

Belvárosi séta

A városközpont felfedezését érdemes a zöldség-gyümölcs piacon kezdeni, ami igazán pazar. De szó szerint. Pazar ugyanis horvátul annyit tesz: piac. Innen a kétezer éves ezüstkapun keresztül jutunk a palota egykori főterére, az ún. Peristiliumra. A bal oldalt látható Szent Duje-székesegyház eredetileg Diocletianus síremléke, mauzóleuma volt. Utólag, de még mindig nagyon régen, 1000 környékén készült el hozzá a harangtorony, ahonnan remek kilátás nyílik a környező vidékre.

Ha tehetjük, igyunk meg egy kávét a főtér lépcsőin, és olvassunk el mindent, amit Split történelmi nevezetességeiről tudni kell. Majd vágjuk zsebre az útikönyvet meg a mobilt, és csak csavarogjunk gondtalanul az óváros hangulatos utcácskáin, terein.

Türkizkék öblök

Városnézés után irány a tenger, hiszen kiváló strandok sorakoznak Split központjának mindkét oldalán. Ilyen városi strand például a varoši strand, ami nem elírás. Varoš ugyanis Split egyik hangulatos kerülete. A legközpontibb és egyben legnépszerűbb tengeröböl viszont egyértelműen a kikötő melletti Bačvice, ahol aranysárga homok és meglepően tiszta víz várja a strandolni vágyókat.

Splitből komp visz át a szomszédos Brač-szigetre, melynek déli oldalát saját autóval vagy busszal tudjuk megközelíteni. A viszonylag pénz- és időigényes utazás jutalma az Aranyszarv, egy aranysárga, aprókavicsos, a tengerbe hosszan benyúló strand, Horvátország egyik leglátványosabb partszakasza. A jelen állás szerint a fertőzés tüneteit nem mutató magyar állampolgárok szabadon beutazhatnak Horvátországba, hazatérésük után azonban 14-napos hatósági házi karanténnak kell alávetniük magukat. Az előírások változásairól tájékozódjon a Konzuli Szolgálat weboldalán! (konzuliszolgálat.kormany.hu)

Hirdetés
Kapcsolódó témák: #Koffer | #szabadidő | #utazás |