Hirdetés

Matera: élő történelem

Kisté
2019.10.19. 14:38

UNESCO világörökségi helyszín 1993 óta, idén pedig Európa Kulturális Fővárosa. Itt forgatták Mel Gibson A passió című filmjét, mint ahogy a legújabb James Bondot is. A környék több mint hétezer éve lakott, az ötvenes években azonban inkább nyomornegyedre hasonlított.

Hirdetés

Egy étterem teraszán ülünk. Az asztal mellett kőkorlát, a korláton túl az óváros: a Sassi. Azaz: „a kövek”. Így nevezik Matera barlanglakások alkotta két városnegyedét. Érkezik a pincér, és fülecske tésztát ajánl kolbásszal, ami helyi specialitás. Az étel pedig tényleg finom. De nem ez teszi az élményt igazán felejthetetlenné. Hanem a hihetetlen kilátás, a szűk utcácskák és lépcsősorok megindító látványa. Gyorsan fel is hörpintjük eszpresszónkat és indulunk felfedezni Basilicata régió második legnagyobb városát.

Matera este is végtelenül hangulatos

Matera Nápollyal cirka egy magasságban, Olaszország keleti oldalán helyezkedik el. Bariból akár egynapos kirándulás keretében is felkereshető. A város megnézését érdemes a Piazza Pascoliról indítanunk: így egyetlen sétaútvonalra felfűzhető az összes főbb látnivaló. A térről ráadásul lenyűgöző a panoráma is: jobbra a Sasso Caveoso házai, előttünk a szurdokvölgy sziklái, balra pedig a Cività-negyed és az égbe nyúló székesegyház.

Hirdetés
A Santa Maria di Idris és San Pietro Caveoso templomok

Materában összesen 80 templom van, melyek közel háromnegyede sziklatemplom. A leghíresebbek a Santa Maria di Idris és a San Giovanni in Monterrone – ezeket földalatti folyosó köti össze egymással. A két templomban közel 20 korabeli freskóban gyönyörködhetünk – a legkorábbiak a 13. századból valók. Innen a 14. századi San Pietro Caveoso templom felé vegyük az irányt, majd kapaszkodjunk fel a dómhoz a Via Muro kanyargó lépcsősorain. Ez itt már a középkori városmag, így nem véletlen, hogy látunk komolyabb palotaépületeket is. A templom homlokzata elől pedig remek kilátás nyílik az óváros másik felére, a Sasso Barisanóra – mindenképp ereszkedjünk le ide is!

Élet a Sassiban

Matera jellegzetes városképe sajátos építészeti fejlődés következménye. A karszthegység természetes mélyedéseibe beköltöző emberek idővel lezárták a barlangok bejáratát, majd véséssel bővítették a hegy irányában a rendelkezésre álló lakóteret. Később az így kialakult sziklaotthon elé egy homlokzatot, vagy további helyiségeket hoztak létre, ezek pedig gyakran épültek egymás fölé. Az óváros ennek köszönheti mai romantikus, kicsit kaotikus kinézetét.

A középkori városnegyed egy részlete

A 20. század második felében a Sassi még a nélkülözés, a nyomor szinonimája volt. A helyi földművesek nagy része továbbra is a barlanglakásokban élt, sokszor az állataikkal együtt, a legalapvetőbb higiéniai feltételek nélkül. A kormány az ötvenes években vadonatúj lakónegyedekbe költöztette a helyieket, a Sassi pedig elnéptelenedett. Szerencsére a vezetők felismerték a középkori városrész kulturális jelentőségét, és komoly erőfeszítéseket tettek a negyed megmenéséért.

Manapság egyre többen térnek vissza és újítják fel a korábban magára hagyott lakásokat. Ebben persze nagy szerepe van az idegenforgalomnak is, hiszen dél-olasz városba évről-évre egyre több látogató érkezik. Ma már turistaként is könnyedén megszállhatunk egy barlangotthonban a középkori negyed közepén.

A szurdokvölgyben több száz barlanglakás van

A barlang- és sziklalakásoknak amúgy nagy hagyománya van dél-Olaszországban. A szicíliai Sperlingában nemcsak a korabeli otthonokat, de a fellegvár jelentős részét is a sziklába vájták bele. Nem is vették be az erődöt a történelem során. A pugliai Ginosában szintén több száz barlanglakás van – ezek zöme a középkorban keletkezett, az otthonok egy részében viszont még a nyolcvanas években is laktak emberek.

Fotók: Kisté, Pixabay, Unsplash

Kapcsolódó témák: #Koffer | #utazás |
likeold
a fb oldalunkat