Hirdetés

A titokzatos denevérek

Fotó: Pixabay
J. Kovács Andrea
2022.01.30. 12:10

Az emberek többsége még ma is babonás félelemmel, vagy éppen undorodva tekint a denevérekre. Pedig ezek a kis szárnyas emlősök nemcsak ártalmatlanok ránk nézve, hanem kimondottan hasznosak, hiszen rengeteg kártevő rovartól mentesítik kertünket, környezetünket.

Hirdetés

Kugler Pétert, a Fertő-Hanság Nemzeti Park őrszolgálat-vezetőjét arra kértük, foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat a bőregérről.

Ha szürkületkor erdőben vagy akár csak a közeli parkban járunk, nem ritkán hangtalanul suhanó árnyakat pillanthatunk meg, amelyek ördögi ügyességgel cikáznak a sötétségben anélkül, hogy bárminek nekirepülnének. Már eleink is felfigyeltek rájuk, de mivel nem tudták megfejteni hangtalan repülésük titkát, és megmagyarázni, hogyan tudnak a legsötétebb éjszakákon is pontosan tájékozódni, féltek tőlük, megbélyegezték és az ördög megtestesítőjének tartották őket.

Hirdetés

Jelenleg mintegy 1300 denevérfaj ismert Földünkön, hazánkban huszonnyolccal találkozhatunk.

A legtöbb, megyénkben előforduló faj erdeinkben tanyázik, faodvakban, ágcsonkokban, repedésekben találja meg otthonát, és táplálékkeresés közben sem szívesen hagyják el a sűrűséget. Vannak „kalandvágyóbb” fajok, melyek kifejezetten keresik az ember által épített környezetet. Egyes városlakó denevérek számára ideális otthon lehet a panelház rése, az ablak- vagy a redőnytok, a fal és a gerenda közötti rés.

E kicsiny állatok teste áramvonalas, csepp alakú, finom sűrű bundával fedett, mely teljesen vízhatlan, kiváló hőszigetelő. Mellüregük megnagyobbodott, hogy helyet adjon a nagy tüdőnek és szívnek. Mellső végtagjaik szárnnyá alakultak, a „kézujjak” között finom bőrhártya húzódik. Lábuk járásra kevésbé alkalmas, függeszkedésre annál inkább, melynek a téli hibernáció során nagy hasznát veszik. Szinte minden denevér nagy füllel rendelkezik, hisz elsődleges tájékozódási érzékszervük a fülük, az általuk kibocsájtott ultrahangok (20 kHz-nél magasabb frekvenciájú) és azok visszaverődései segítségével tájékozódnak és vadásznak. Kiemelkedően fejlett idegrendszerük szintén részt vesz a hallási információ feldolgozásában és kiértékelésében.

Hazai denevéreink szinte kizárólag rovarfogyasztók. A törpedenevérek tápláléka szúnyogokból, molyokból áll, melyekből egy éjszaka folyamán jelentős mennyiséget (1000 szúnyog/óra) képesek elfogyasztani, míg a nagyobb méretű fajok tápláléka lepkékből, bogarakból, tevődik össze. A legtöbb faj prédáját a levegőben kapja el és fogyasztja el, de itt is akadnak kivételek; a közönséges denevér szívesen vadászik a földről, míg a vízi és a tavi denevér közvetlenül a vízfelszín felett portyázva szedegeti rovarokból, lárvákból, apró halivadékból álló táplálékát.

Tavasztól őszig aktívak, októbertől április elejéig nyugalmi időszakukat töltik. A téli álomból ébredés után jelennek meg nyári szállásaikon, ahol az utódok is megszületnek. Augusztus derekán a kolóniák felbomlanak és megkezdődik éves vándorlásuk a nász-, majd a telelőhelyekre. A téli táplálékszegény időszakot életfolyamataik lelassításával, testhőmérsékletük csökkentésével, hibernációval vészelik át. Azonban nem minden hazai faj alussza végig a telet és hibernál barlangok plafonján csüngve. A lakott területeken gyakori alpesi denevér gyakran az enyhébb téli éjszakákon is repül. A rőt koraidenevér egyes kolóniái sem alszanak téli álmot, köszönhetően a központi fűtéssel ellátott szálláshelyeiknek és a városokban tapasztalható hőbuboréknak.

S hogy mit csináljunk a denevérrel? A legjobb, ha nem foglalkozunk vele, hagyjuk, hogy élje az életét. Ha mégis betéved hozzánk egy-egy példány, hagyjunk neki szabad utat a távozásra. Aki segíteni szeretné ezt a hasznos állatkát, zöld boltokban vásárolhat neki mesterséges szállást. Ha ráadásul vízlelőhely, kerti tó is van a kertben, akkor ott előbb-utóbb tanyát ver a bőregér.

Kapcsolódó témák: #állatvilág | #denevér |
likeold
a fb oldalunkat