Hirdetés
Természet

A tavasz az erdész legszebb évszaka

Fotó: Marcali Gábor
Szigethy Teodóra
2021.03.29. 09:40

Az erdész azért dolgozik, hogy az őt követő generációknak szép erdőt hagyhasson hátra, saját munkájának gyümölcsét ritkán, vagy nem is ízlelheti – így jellemezte Limp Tibor, a Kisalföldi Erdőgazdaság Győri Erdészetének igazgatója saját és munkatársainak hivatását, mikor a rájuk váró tavaszi feladatokról kérdeztük.

Hirdetés

A tavasz az erdészek legszebb évszaka – mutatott rá Limp Tibor. Az erdőgazdaságok télen, a vegetációs időn kívül végzik el a fakitermelési munkák jelentős részét. Az üzemterv szerint előírt és indokolt kivágásokat legkésőbb márciusig be kell fejezni. Ezután jön a munka szebb része, mikor újratelepítik, újraültetik az erdőt.

Limp Tibor elmondta, más szemlélet szerint dolgoznak most, mint 30-40 évvel ezelőtt. A gazdasági érdekeket háttérbe szorították a közjóléti, természetvédelmi szempontok. A fafaj választásánál az erdészek figyelembe veszik az erdőlátogatók igényeit is, például hogy egy erdő fái legyenek hosszú életűek, nagy koronájúak, árnyékot adók. Az újraültetésnél őshonos fajokat választanak. Gyakran telepítenek tölgyerdőt, azt viszont tudomásul kell venni, hogy annak növekedéséhez türelem kell, hisz lényegesen lassabban fejlődik, mint például a nyár.

Hirdetés
Fotó: Kisalföldi Erdőgazdaság

Ültetés után a csemeték ápolása, óvása, növekedésük biztosítása a feladat. Az a fő cél, hogy egy erdő zavartalanul fejlődhessen 50-60 vagy akár 100 évig. Az erdész munkája olyan, hogy annak eredménye évtizedek múltán, vagy akár több generációval később látható csak – jegyezte meg Limp Tibor.

A vadászattal kapcsolatos feladatok tél végére jórészt befejeződnek – tért rá az erdészeti igazgató. Az etikus vadász tavasszal elteszi a fegyvert, hiszen ez a szaporodás időszaka. Ekkor kelnek ki a fészkekben a tojások, születnek a vadmalacok, májusban az őzgidák, utána pedig a szarvasborjak. Ebben az időszakban nyugalmat kell biztosítani a területen, az erdei mozgást úgy kell szervezni, irányítani, hogy lehetőleg elkerüljék az állatok rejtett élőhelyeit.

Egy okból folytathatnak vadászati tevékenységet, ha a mezőgazdasági kultúrákat nagyobb vadkár veszélyezteti. A vadászetika úgy „írja elő”, hogy ekkor se a malacos kocákat lőjék ki – magyarázta az igazgató.

Tavaszra rendbe kell lennie az erdőgazdaság kezelésébe tartozó túraútvonalaknak, tanösvényeknek is, hiszen az erdők látogatottsága ekkortól megnő. Egy szűk réteg a vad természetet szereti, de legtöbben az erdőn is elvárnak egy bizonyos komfortszintet: kiépített túraútvonalat, padokat, piknikezőhelyeket, tűzrakási lehetőséget. Népszerűek a tanösvények, a növény- és állatvilágot bemutató ismeretterjesztő táblák. Sokan sportolási lehetőséget találnak az erdőkben, erre példa a Püspökerdőben kialakított tornapálya.

Speciális szolgáltatásai az erdőgazdaságoknak a kilátók. Ahol a terepadottságok kínálták a lehetőséget, ott az elmúlt években számos kilátó épült, vagy a már meglévőt újították fel. A Kisalföld ebből a szempontból nem a legjobb adottságú, de azért itt is történtek az erdőgazdaság részéről fejlesztések: néhány éve elkészült a győrújbaráti Lila-hegyi kilátó és a pannonhalmai Boldog Mór-kilátó, valamint megépítették – szintén Pannonhalmán – a lombkorona-tanösvényt.

Limp Tibor az erdőgazdaság kiemelt programjának tekinti az erdei iskola programot, amin keresztül célul tűzték ki a gyermekek természetszeretetének növelését. A Kisalföldi Erdőgazdaság erdei iskolái amikor csak lehet, teljes létszámmal működnek, hisz nagy irántuk az érdeklődés. Eseti jelleggel egy-egy napos erdei iskolai foglalkozásokat is tartanak az erdőgazdaság különböző helyein.

Limp Tibor hangsúlyozta, a gyerekek nyitottak, fel lehet kelteni az érdeklődésüket. Bízni kell a következő generációkban, hiszen az erdők nekik fejlődnek, az ő felelős gondolkodásuk – amit most ültetünk el bennük – viszi tovább a környezetbarát szemléletet.

Kapcsolódó témák: #erdő | #természet |
likeold
a fb oldalunkat