Hét év egy ember életében nem kevés idő. A kutyáéban létének nagyobbik része, hiszen az átlagéletkora mindössze 10-12 év. Hét év gyorsan elröppen, szinte észre sem vesszük, úgy váltják egymást a napok, a hetek, az évszakok.

Úgy tűnik, nem sokat változtál. Fekete buksidon csak a szád körül lett nagyobb a fehérség, s az orvos szerint az ízületeidre kell jobban odafigyelni. Egyébként éppen olyan vagy, mint azon a napon, amikor együtt hazajöttünk a menhelyről. Első perctől magadénak érezted a kertet, s néhány nap múlva már a házat is. S persze bennünket is, az egész családot, csupán a cicáknak nem adtál esélyt. 

Hét év alatt rengeteg közös kalandunk volt. Az első hónapok szökései után mi megedződtünk, te pedig lenyugodtál. Elfogadtad a határokat és elhitted, hogy nem hagyunk el. Ha utazunk, te is jössz. Így jártad be többször is a Balaton-felvidéket, Székelyföldet és a tengerpartra is elkísértél bennünket. A vizeket inkább kerülöd, viszont a tisztasági fürdetést példásan tűröd. Csónakázni is szoktál néha, innét sikerült megugatnod azt medvét a Szent Anna-tó partján, amelyik egy ijedt turistát kergetett. 

A kertben vidáman űzöd a nyesteket és izgatottan kutatsz a sünik rejtekhelye után. Van kedvenc kosarad, ágyad és fotelod, de leginkább mellettünk szeretsz összekuporodni. Kedvességed, ragaszkodásod mindnyájunkat levett a lábáról. Mindig vársz ránk és akkor vagy a legboldogabb, ha mindenki otthon van. Ilyenkor előveszed valamelyik játékodat és addig sípolsz vele, amíg valakit nem sikerül rávenni az önfeledt bolondozásra. 

Az első hét év túl gyorsan elröpült. Nem tudjuk mit hoz a holnap, de egy biztos. A világ legtündéribb kutyája ma is hazavár minket.