Németországban több városban is tüntetéseket tartottak az új kötelező katonai szolgálat bevezetésének terve ellen. A „Diáksztrájk a sorkatonai szolgálat ellen” kezdeményezés szerint országszerte mintegy 50 000 fiatal vett részt a megmozdulásokon, amelyek közel 130 várost érintettek.

A legnagyobb demonstrációra a fővárosban, Berlinben került sor, ahol a szervezők mintegy 10 000 résztvevőről számoltak be, míg a rendőrség körülbelül 3000 fő jelenlétét erősítette meg. -olvasható a Handelsblatt nevű német oldalon.

A tüntetések előzménye, hogy a német parlament decemberben elfogadott egy törvényt, amely szerint minden tizennyolc év feletti férfinak katonai szolgálati kérdőívet kell kitöltenie. A kormány célja, hogy a hadsereg létszámát 2035-ig mintegy 260 ezer főre növelje. Amennyiben ezt önkéntes alapon nem sikerül elérni, a fennmaradó helyeket sorsolással töltenék fel.

A tüntetők többsége diák volt, akik különböző feliratokkal ellátott táblákat vittek magukkal, például a kötelező katonai szolgálat igazságosságát és szükségességét kérdőjelezték meg. A demonstráción különböző csoportok és szimbólumok is megjelentek, többek között békepárti aktivisták, szakszervezeti képviselők és politikai mozgalmakhoz köthető zászlók.

A színpadon többen felszólaltak a militarizáció ellen: „Nem akarunk a lövészárokban meghalni” – idézte az egyik fiatal szónok szavait a Handelsblatt nevű oldal.

A tiltakozások már korábban is megkezdődtek: március 5-én több ezren vonultak utcára, majd március 15-én Jénában tettlegességig fajult a helyzet, amikor egy pályaválasztási börzén festékkel öntötték le a német hadsereg standját.-írja az index oldala is.

A demonstrálók hangsúlyozták, hogy elutasítják a kötelező sorkatonai szolgálatot, és nem kívánnak háborús konfliktusokban részt venni. Véleményük szerint a militarizáció nem jelent megoldást a világ konfliktusaira, sőt a globális fegyverkezési spirál inkább félelmet szül, mintsem békét.

A diákok ezért a fegyverkezés helyett békére törekvő politikát és leszerelést sürgetnek, valamint azt, hogy a társadalmi erőforrásokat inkább az oktatásra és közösségi célokra fordítsák.