Vége lesz-e a háborúnak, vagy minden korábbinál súlyosabb harcok kezdődnek? Több mint három éve tart a nyílt háború, de a konfliktus sokkal régebbi Oroszország és Ukrajna között.
Több mint három éve, 2022. február 24-én Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy különleges katonai hadműveletet indít Ukrajna ellen, ezzel kezdetét vette a nyílt háború a két ország között. Azért írjuk, hogy nyílt háború, mert a két szomszédos nemzet sokkal régebb ideje állt már fegyveres konfliktusban egymással. Ilyen volt a Krím 2014-es orosz megszállása, majd a kelet-ukrajnai szakadár orosz erők egyre nyíltabb fegyveres támogatása. A régmúltban pedig Oroszország több alkalommal is elfoglalta Ukrajnát, vagy annak egy részét, amely 1917-ben volt Oroszország autonóm területe, majd a Szovjetúnió egyik tagköztársasága is, és végül 1991-ben kiáltotta ki újra a függetlenségét.
Az orosz elnök 2022-ben kezdetben három napos háborúról beszélt, és Kijev elfoglalását tűzte ki egyik első célként, ám nem járt sikerrel. Az azóta eltelt időszakot talán a felőrlés szó írja le legpontosabban: hősies ukrán védekezés és lassú orosz előrenyomulás, mindkét oldalon rengeteg emberélet áldozata árán. A háború Magyarországot közvetlenül is érinti: naponta nagyjából és átlagosan 5 ezer menekült lépi át az ukrán-magyar határt, az eltelt három évben több százezer ukrán állampolgár kapott átmeneti- vagy tartós segítséget hazánkban, sokan közülük itt telepedtek le.
2023-tól kezdve állóháború alakult ki. A harcok elől több mint 6 millió ukrajnai lakos menekült külföldre, elsősorban nők és gyermekek, míg mintegy 8 millióan az országon belül váltak otthontalanná. Donald Trump választási kampányában azt ígérte, hogy egy nap alatt véget vet a fegyveres konfliktusnak, ami természetesen nem következett be, egy-, és száz nap elteltével sem.
Mégis Trump mellett hozzák fel érvként, hogy legalább újra megnyitotta a kommunikációs csatornákat az orosz és az amerikai fél között, pénteken pedig létrejön egy már nagyon várt csúcstalálkozó az amerikai elnök és Vlagyimir Putyin részvételével.
Egy komolyabb orosz előrenyomulás éppen a napokban történt a keleti fronton, sokak szerint azért, hogy az orosz elnök ezzel is javítsa tárgyalási pozícióit a pénteki csúcstalálkozón, amelynek helyszíne Alaszka lesz. Az előrenyomulásra Kijev egy nagyszabású légitámadással és mozgósítással válaszolt, mire Moszkva egy nappal a találkozó előtt bejelentette, hogy nukleáris cirkálórakéta tesztelésére készül.
Hogy pontosan ki- mit ígér majd a másiknak az amerikai-orosz csúcson, arról már most nagyon sok a találgatás zajlik. Egyre másra látnak napvilágot a „megbízható forrásokból” származó lehetséges forgatókönyvek a holnapi találkozóról, amellyel egy külön cikkben is foglalkozunk majd.
Fotó: depositphotos.com