A 42 éves Karol Nawrocki történészt, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) elnökét, az ellenzék jelöltjét választották meg vasárnap Lengyelország új államfőjévé, a választás hivatalosan ismertetett végeredményei szerint.
A választáson a fő lengyel ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával induló, párton kívüli Karol Nawrocki 1983. március 3-án született Gdansk balti-tengeri kikötővárosban. A Gdanski Egyetem történelemtudományi intézetében végzett, 2013-ban ott szerezte meg a bölcsésztudományok doktora címét.
2017 és 2021 között Nawrocki a gdanski Második Világháború Múzeumának igazgatójaként dolgozott, 2021 májusában a parlamenti alsóház megválasztotta a totalitárius rendszerek kutatásával, valamint a második világháborús és kommunista bűntettek ügyészségi vizsgálatával is foglalkozó IPN elnökévé.
Több, Lengyelország legújabb történelmével foglalkozó könyv és tanulmány szerzője lett. Népszerűsítette az úgynevezett rendíthetetlen katonák emlékezetét, akik a második világháború idején a német, majd a szovjet megszállók ellen harcoltak. Foglalkozott a második világháborús lengyel zsidómentők témájával is.
Nawrocki elnöksége során az IPN szoros együttműködést folytatott a Nemzeti Emlékezet Bizottságával (NEB), ennek keretében több lengyel-magyar konferenciát és kiállítást szerveztek, könyveket adtak ki.
Tavaly februárban Nawrocki felkerült az Oroszország által körözött személyek listájára, miután Moszkva büntetőeljárást indított ellene a szovjet Vörös Hadsereg lengyelországi emlékműveinek az IPN kezdeményezésére végrehajtott lerombolása miatt.
Fiatalkorában Nawrocki labdarúgó és ökölvivó-csapatokban sportolt, 21 évesen megnyerte a regionális tengermelléki ifjúsági ökölvívó bajnokságot a 91 kilósok kategóriájában.
Nawrocki választási programja adócsökkentést, családok támogatását, az igazságügyi rendszer reformját tartalmazta. A programban szerepelt az Európai Unió migrációs paktumának és zöld megállapodásának felmondása Lengyelország részéről. A politikus ellenzi a dél-amerikai Mercosur-államokkal tervezett szabadkereskedelmi megállapodást, az euró bevezetését, a gyermekek örökbefogadását a meleg párok által.
A programpontok között szerepelt az előző, a PiS-vezette kormány idején kezdeményezett stratégiai fejlesztések, köztük a Varsó és Lódz között építendő óriásrepülőtér (CPK) megvalósítása.
A választási kampány során Nawrocki bejelentette: a transzatlanti kapcsolatok további erősítésére fog törekedni. Május elején Donald Trump amerikai elnök fogadta a Fehér Házban. Az ország védelmi kiadásait Nawrocki a GDP 5 százalékára emelné, és ellenezné a lengyel katonák ukrajnai szerepvállalását. Ukrajna uniós csatlakozásának támogatását Nawrocki több feltételhez, például az ukrajnai agrártermékek behozatalának szabályozásához, valamint a második világháborús lengyel áldozatokat rejtő ukrajnai tömegsírok feltárásához kötné.
A lengyel államfőnek nem pusztán ceremoniális jogosítványai vannak. Szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka. Megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el. A jelenlegi kormánykoalíció nem rendelkezik ilyen többséggel.
Korábban írtuk:
Karol Nawrocki, a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával pályázó jelölt nyerte meg a lengyel elnökválasztást a szavazatok 50,89 százalékával a lengyel országos választási bizottság (PKW) honlapján hétfő hajnalban ismertetett végeredmények szerint.
Nawrocki kihívója, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester a voksok 49,11 százalékát kapta a választás vasárnap tartott második fordulójában.
Karol Nawrocki csaknem 10,6 millió szavazatot szerzett, többet, mint Andrzej Duda leköszönő elnök az előző, 2020-as választáson, amelyen a két befutó jelölt közül az akkor szintén pályázó Rafal Trzaskowski alulmaradt.
Trzaskowski a vasárnapi szavazáson a nagyvárosokban, ezen belül Varsóban győzött, és túlsúlyba került a nyugati vajdaságokban is, amelyekben hagyományosan a kormánykoalíciót vezető Polgári Platformnak erősebb a szavazóbázisa.
A részvételi arány 71,63 százalékos volt a PKW szerint. A lengyel elnökválasztáson eddig a legmagasabb – 68,23 százalékos – részvételi arányt 1995-ben jegyezték. Az 1989 óta a rekordmagas, 74,38 százalékos részvételűek a 2023-as parlamenti választásokon voltak.
Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. A lengyel államfőnek nem pusztán ceremoniális jogosítványai vannak. Szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka. Megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el. A jelenlegi kormánykoalíció nem rendelkezik ilyen fölénnyel.