Súlyos orosz légitámadás érte Ukrajnát, halálos áldozat és sok sebesült van. Kárpátalját is bombázzák, Munkácson egy teljes egészében polgári objektumot ért rakétatámadás, az amerikai tőkével működő iparvállalat elektronikai termékeket gyárt.

Az orosz hadsereg több mint hatszáz rakétát és drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradóra, az eddigi adatok szerint egy ember meghalt, sokan megsebesültek, és komoly anyagi károk keletkeztek – közölték katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.

A légierő parancsnokságának csütörtök reggeli Telegram-jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg 40 különböző típusú rakétával és 574 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadt ukrajnai célpontokat. A légvédelemnek 31 rakétát és 546 drónt sikerült megsemmisítenie, illetve eltérítenie eredeti pályájáról. Tizenegy helyen értek célt a támadó eszközök, három helyen pedig lezuhanó roncsok okoztak károkat – tájékoztat az MTI.

Munkácson két rakéta csapódott be egy iparvállalat területére – közölték országos és Kárpátalja megyei hírportálok a helyi önkormányzat, Miroszlav Bileckij megyei katonai kormányzó és a katasztrófavédelem közösségi platformokon megosztott információi alapján. A legfrissebb rendőrségi jelentés szerint 15 ember megsebesült a támadásban, kettejük állapota súlyos.

Andrij Szibiha külügyminisztert idézve az Interfax Ukrajina hírügynökség jelentette, hogy a munkácsi üzem egy amerikai tőkével elektronikai termékeket gyártó vállalat. Ez teljes egészében polgári objektum, semmi köze a védelmi iparhoz vagy a hadsereghez – tette hozzá. Ez nem az első eset, hogy orosz támadás ér amerikai vállalatot Ukrajnában, ugyanis az év elején a Boeing kijevi irodáit érte légicsapás – emlékeztetett az ukrán külügyminiszter. A szerda éjszakai támadások azt is bizonyítják, hogy sürgősen meg kell erősíteni Ukrajna légvédelmét további rendszerekkel és elfogó rakétákkal – összegezte Szibiha.

Az elektronikai üzemben mintegy hétezer négyzetméteren keletkezett tűz és sűrű füst, és emiatt a hatóságok felszólították a városban és környékén élőket, hogy zárják be lakásuk ablakait, és csak indokolt esetben menjenek ki az utcára.

Az egy haláleset Nyugat-Ukrajna legnagyobb városában, Lvivben történt, hárman pedig megsebesültek ott az éjszakai légitámadásban – közölte az Ukrajinszka pravda hírportál Makszim Kozickij megyei katonai kormányzó és a katasztrófavédelem Telegram-bejegyzéseire hivatkozva. Huszonhat lakóház, egy óvoda- és egy bírósági épület, valamint egy ipari épület megrongálódott, tizenegy lakásból ki kellett költöztetni a lakókat – közölte a megyevezető.

Szijjártó Péter: a legfrissebb ukrajnai hírek bizonyítják, hogy minél előbb békére van szükség

A délelőtt folyamán Ukrajnából érkezett hírek újra azt bizonyítják, hogy minél előbb békére van szükség a szomszédos országban – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebookon.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az Ukrajnát ért újabb légitámadások ismét azt bizonyítják, hogy minél előbb békére van szükség. “Mindenkinek, minden erejével azon kell dolgoznia, hogy minél előbb létrejöjjön a háborút lezáró békemegállapodás! Csak így lehet elejét venni a további vérontásnak és pusztításnak” – szögezte le.

Cseh államfő: Ukrajnának valószínűleg fel kell adnia területeket

Eközben egy Petr Pavel cseh államfővel készült interjú is napvilágot látott, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a CTK hírügynökség. Ebben az államfő arról beszélt, hogy egy háborút lezáró megállapodás érdekében Ukrajnának valószínűleg fel kell adnia területeket, bár ez a nemzetközi jog megsértését jelentené, így csak ideiglenes megállapodás lehetne.

Pavel szerint a területfeladás a harctéri helyzetet tükrözné, és a kisebbik rosszat jelentené, szemben a háború folytatásával, ami számos újabb áldozatot és anyagi veszteséget hozna.

Ha egy ilyen “ideiglenes” megállapodás értelmében békefenntartó erőket kellene vezényelni Ukrajnába, akkor abban Csehországnak is részt kellene vennie, mert kezdettől fogva a békefolyamat aktív részese – véli a cseh elnök.

“Szándékosan beszélek ideiglenes megállapodásról, mert semmiféle megállapodásnak nem szabadna jogilag megerősítenie Oroszország területi szerzeményeit. Azzal ugyanis megtagadnánk a területi integritás elvét, amely pedig része az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jognak” – szögezte le.

“Ez többé-kevésbé a valóság tudomásul vétele volna, mert Oroszország néhány régiót szilárdan ellenőrzése alatt tart. Ha elismerjük, hogy ideiglenesen megszállás alatt vannak, akkor így is kellene őket neveznünk, nem pedig orosz területeknek” – tette hozzá Petr Pavel.

Az esetleges területi változásokkal kapcsolatos megállapodás a cseh államfő szerint kizárólag Ukrajna és Oroszország joga. “Nem merek véleményt mondani, hogyan kellene kinéznie a területekről szóló megállapodásnak, ez valóban csak Ukrajna és Oroszország dolga. Nem lenne jó tanácsokat adni, mit adjanak át, mit hagyjanak meg. Ez egyértelműen kívül esik a mi jogkörünkön és kompetenciánkon” – fejtette ki az elnök.

Pavel úgy látja: az Oroszország elleni nyugati szankcióknak már a kezdetekben határozottabbaknak és erősebbeknek kellett volna lenniük, ez elősegítette volna Ukrajna hatékonyabb védekezését, hogy kisebbek legyenek az emberi és az anyagi veszteségek. “Több ország viszont láthatóan tartott a konfliktus esetleges eszkalációjától” – jegyezte meg. Szerinte ha Ukrajna korábban hatékonyabb, nagyobb segítséget kapott volna, nem kizárt, hogy a harctéri helyzet ma másképpen nézne ki.

Pavel szerint Csehország esetleges részvétele a békefenntartásban a leendő megállapodás formájától függ.

Jana Cernochová cseh védelmi miniszter korábban kizártnak tartotta, hogy cseh katonák menjenek Ukrajnába.

Az államfő pozitívnak nevezte, hogy a Nyugat és Ukrajna között megkezdődtek a tárgyalások az utóbbinak adandó biztonsági garanciákról. “Most mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a tárgyalások folytatódjanak. Konstruktívan, kompromisszumkészen, de határozottan kell fellépnünk. Nem szabad megengedni, hogy a végén olyan helyzet alakuljon ki, amelyben az agresszor jutalmat kap, míg az áldozatot megbüntetik” – húzta alá a cseh elnök.