Az elmúlt évek tavaszi időjárása nagyon csapadékszegény, nem is beszélve az altalajok jelentős vízkészletének csökkenéséről, a nyári vagy akár tavaszi forróságról és a légköri aszályról. Ilyenkor a növényeink nemcsak a vizet, de a tápanyagot sem tudják felvenni, így romlik a kondíciójuk és jóval fogékonyabbak lesznek a rovar és gomba általi fertőzésekre, és mi még itt Győrben szerencsések vagyunk.

Jó megoldás lehet a lombtrágyázás, azaz permetezővel való tápanyag-kijuttatás, amit akár növényvédelemmel összekapcsolva, vagy csak magában tudunk elvégezni. Figyeljünk rá, hogy 25 C° felett ez nem végezhető, mert perzselést okozhat, sőt a gyártó általi hígításra is figyeljünk. A legjobb megoldás pedig ha növényeinket tudjuk locsolni.

Sajnos már az előző években is jól látszott, hogy csak azon kertek, nyaralók növényei, zöldfelületei tarthatók fenn, ahol megoldott a vízutánpótlás. Van kiépített víz vagy fúrt kút, mert sajnos az esővíz összegyűjtése egyre reménytelenebb feladat. Pedig a legjobb tényleg a felfogott esővízzel való locsolás volna.

Locsolás vagy öntözés, mikor, mivel, hányszor?

A legjobb az összegyűjtött esővíz vagy az állott víz, amely legalább levegő hőmérsékletű, de ehhez nagy víztartályokra, hordókra vagy öntözőmedencére lenne szükségünk. Így napközben is bátrabban öntözhetünk, mert nem forrázzuk (hűtjük) le növényeinket.

Gondoljunk csak bele, hogy a levegő 35 C°-os, a talaj és a növény is közel ennyi, de a kútból feljövő víz 5-10 C° közötti, és ezt „szórjuk” rá a növényeinkre. Egyáltalán nem teszünk jót nekik, hacsak az öntözést nem reggel vagy kora délelőtt végezzük.

Az esti locsolásnak nem vagyok híve, hiszen a talaj és a növények fel vannak hevülve, a víz hideg, arról nem is beszélve, hogy az éjszaka folyamán a növények nem fotoszintetizálnak, így a vizet sem veszik fel. Tehát egész éjjel párában, vízben állnak, ami akár a gombás fertőzések melegágya is lehet.

Amit tényleg ne tegyünk, még a gyep esetében sem, hogy a nagy melegben elindítjuk a locsolórendszert, és ne gondoljuk azt, hogy ezzel lehűtjük a környezetet vagy a növényt. Sajnos nem, de a gombás fertőzéseknek azonban kedvezünk ezzel.

A dézsában, cserépben, balkonládában nevelt növényeinket úgy érdemes öntözni, hogy ha a földfelszínt száraznak érezzük ujjunkkal, akkor locsoljunk. Lehet, hogy ez naponta vagy 2-3 naponta lesz esedékes, de mindig csak akkor adjunk nekik vizet, ha a föld felszíne száraz.

Ne feledjünk el a locsolóvízbe tápoldatot tenni, minden harmadik-negyedik öntözésnél ezt megtehetjük, főleg az edényben nevelt növényeink hálálják ezt meg.

Öntözési technikák:

A legvíztakarékosabb módszer a csepegtető öntözés, de figyelni kell rá, ha több éven át használjuk, ott a talaj megtömörödik, levegőtlenné válik. Gazdaboltban számos fajtája kapható, akár egy 2 méter magasba emelt hordóra is csatlakoztathatók.

A legősibb módszer a barázdázás, árasztásos öntözés. Ez a legnagyobb vízigényű, de ez utánozza legjobban a lehulló csapadékot, ritkán esik, de akkor nagyon sok. Sövények locsolására a legjobb, de ha a fa tányérjába juttatjuk a vizet, akkor is így járunk el.

A szórófejes, azaz esőztető öntözéssel mindent, a növény teljes felületét locsoljuk. Érdemes egy esőmérőt alátenni, hogy tudjuk, mennyi vizet tudunk vele kijuttatni.

Az automata locsolórendszernél a földbe süllyesztett szórófejek egy elektromos jel megadásával kiemelkednek, és megindul az öntözés. Itt is arra figyeljünk, hogy amikor öntözünk, lehetőleg a kora reggeli órákban tegyük, és ne vigyük túlzásba. Legjobb heti 3-4 alkalomra beállítani.

Jó ötlet: Több kertbarátnál látom már, hogy egy 100-200 literes hordót bevisz a fa koronája alá (nem a tövéhez), felengedi vízzel, és 4-5 darab kis furaton keresztül elszivárogtatja a vizet, így biztosítva a bőséges vízmennyiséget.

Illusztráció: depositphotos.com