J. Kovács Andrea 2026.02.08.

Hitélet Győrben – A Szent Miklós görögkatolikus templom

A levéltári adatok szerint a győri káptalan a vár töröktől való visszafoglalása után rácokat telepített Újvárosba, ahonnan a harcok során az eredeti lakosság egy része elmenekült, illetve elpusztult. A rácok főként a mostani Bálint Mihály utca jellegzetes paraszt-barokk házaiban éltek, jobbára kereskedéssel és áruszállítással foglalkoztak. A különböző stílusjegyeket hordozó Szent Miklós templomot a szerb ortodox közösség 1727-ben építette. A régi győriek tudatában azóta is Rác templomként él.

J. Kovács Andrea 2026.02.01.

Hitélet Győrben – A nádorvárosi evangélikus templom

1944. május 7-én szentelte fel Kapi Béla dunántúli egyházkerületi püspök a nádorvárosi evangélikus templomot. Építésére már a húszas években felmerült az igény Győr déli részének dinamikus fejlődése miatt. A nemes célra a város közgyűlése telket biztosított az evangélikus egyházközség részére, ám az építkezés csak 1940 nyarán kezdődhetett meg. A templom tervezője Sándy Gyula építészmérnök volt, a kivitelezési munkálatokat Káldy Barna építőmester irányította.

J. Kovács Andrea 2026.01.11.

Hitélet Győrben – A Magyar Ispita temploma

A Rákóczi Ferenc utcában megbújó kis templom érdekes történetébe Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ intézményvezetője avat be bennünket.

J. Kovács Andrea 2025.12.21.

Hitélet Győrben

A keresztény ember az Istennel való kapcsolatát családi és egyházi közösségben éli meg, utóbbi szakrális helyszínei a templomok. Az alábbiakban városunk gazdag hitéletéből adunk ízelítőt, a teljesség igénye nélkül.

J. Kovács Andrea 2025.12.21.

Hitélet Győrben – A Nagyboldogasszony Székesegyház

A győri püspökséget és a ma látható Nagyboldogasszony székesegyház elődjét Szent István alapította 1001-ben. A Püspökvár mellett a város legrégibb és legjelentősebb műemléke, egyben a Győri Egyházmegye főtemploma. Három kincse: a Könnyező Szűzanya kegyképe, a Szent László herma, valamint a vértanú püspök, Boldog Apor Vilmos sírja.

J. Kovács Andra 2025.12.07.

Hitélet Győrben – a Szabadhegyi Református templom

A szabadhegyi református templom alapkövét a rendszerváltással szinte egyidőben, 1990 tavaszán tették le. A lelkesedés óriási volt, az alapok ásásánál annyian összejöttek, hogy egy emberre csupán 40-50 centinyi terület jutott. A következő év őszére álltak a falak, elkészült a tetőzet, így karácsonykor már a fűtetlen, vakolatlan, berendezés nélküli templomban tartották az első istentiszteletet.

J. Kovács Andrea 2025.11.30.

Hitélet Győrben – a Szentlélek Plébánia

Bizony nagy szó volt a még létező szocializmus utolsó évtizedében, amikor a város legnépesebb lakótelepén, 1987-ben új templomot szenteltek. Benkovich Ferenc plébános irányításával, hatalmas összefogással épült fel a Szentlélek templom a győri építész, Ráskai Péter tervei alapján.

J. Kovács Andrea 2025.11.16.

Az összefogás és az áldozatvállalás szimbóluma

A ménfői Nagyboldogasszony templom építése az élő hit, a közösségi összefogás és áldozatvállalás szimbóluma. Málnából épült templomnak is hívják, mert a háborút követő években a helybéliek elhatározták: ha jó lesz a málnatermés, annak teljes bevételét a templom építésére adják.

J.Kovács Andrea 2025.11.09.

Hitélet Győrben – Az evangélikus Öregtemplom

Győrben az 1520-as években jelentek meg a reformáció tanai. A lutheri tanítást a végvárban szolgáló német zsoldosok hozták a városba, s korán megszerezték maguknak a jogot, hogy saját prédikátoruk legyen. A lelkészek a kezdetektől nagy hangsúlyt helyeztek a nevelésre, azaz nemcsak prédikáltak, hanem tanítottak is.

J. Kovács Andrea 2025.11.02.

A szabadhegyi Szent Anna Plébánia – A Szentírásból töltekeznek

Szabadhegy egykor önálló település volt, ahová 18. század közepén már rendszeresen jártak a székesegyházi káplánok misézni. Az ekkori templomról nincsenek adatok. 1789-ben Farkas Márton végrendeletében minden vagyonát a szabadhegyi plébánia megalapítására hagyta.