Győr egyre több lakója érzi úgy, hogy a városi tereknek nemcsak szépnek, hanem élhetőnek is kell lenniük – különösen a nyári hőségben. Árnyas fák, hűsítő zöldfelületek, vízmegtartó megoldások: ezek nem csupán esztétikai kérdések, hanem a klímaváltozásra adott válaszok is.

A szakemberek is úgy érzik, hogy nemcsak tervezni kell, hanem cselekedni is, és el is mondták, hogy milyen lépésekre van szükség annak érdekében, hogy Győr a jövőben zöldebb, hűvösebb és fenntarthatóbb város legyen – nemcsak a dokumentumok szintjén, hanem a mindennapokban is.

Fakataszter és fapótlás

Győrre a fokozatosan elöregedő faállomány a jellemző, jelenleg mintegy 56-57 ezer darab utcai fa található városszerte, amelyek vegyes fafajok: platán, gesztenye, hárs, juhar, valamint gyümölcsfák is a peremkerületeken. A Győr-Szol Zrt. a lakossági bejelentéseket és a szakmai irányelveket figyelembe véve végzi el a szükséges fakivágásokat.

A fakivágások és metszések egész évben zajló, folyamatos tevékenységet jelentenek a Győr-Szol Zrt. számára. Egyrészt egy elfogadott éves program szerint végzik a faállomány karbantartását, másrészt felmerülnek olyan esetek, amikor egy fa kiszárad, megbetegszik, balesetveszélyessé válik, ezeket a fákat vizsgálat után, hivatalosan, a hatóság által kiadott határozat alapján távolítják el vagy metszik meg – erről Pintér Szabolcs, a Győr-Szol Zrt. Zöldterület- és Környezetvédelmi Koordinációs Csoportjának vezetője tájékoztatott.

„A napokban a Kiserdőben kezdődtek meg fakivágások, ahol eltávolítják a balesetveszélyes, száraz egyedeket, és a szükséges metszéseket is elvégzik. Az egészséges, magról vagy sarjról növő példányokat viszont megtartjuk, így segítjük az erdőmegújítást a pótlásként elültetett fákon felül. Ez a folyamat több évig tart” – hangsúlyozta a szakember.

A kivágott fák pótlása jogszabályi kötelezettség, mely nem mindig az eredeti helyszínen történik. Műszaki akadályok – például közművek, épületek vagy vezetékek – miatt gyakran más területre kerülnek az új ültetések. Ezek nem facsemeték, hanem kétszer iskolázott, földlabdás vagy konténeres példányok, amelyek látványosabbak és jobban illeszkednek a városi környezetbe. A fapótlásnál fontos szempont az utcakép egységessége is – például ha egy utcában gömbkőrisek sorakoznak, akkor az új fa is lehetőleg ilyen típusú legyen.

A frissen elültetett fákat a szolgáltató gondozza, öntözi. Idén nyáron azonban nagy volt a légköri aszály, így a folyamatos és gondos öntözés ellenére is több fa kiszáradt, melyeket pótolni kell.

Jó hírként említette Pintér Szabolcs: elkezdődött a városi faállomány felmérése. Ennek eredményeként létrejön a város digitális fakatasztere, amely naprakészen nyilvántartja a fák helyét és állapotát. A technológiai fejlődés – például drónok és távérzékelés – lehetővé teszi, hogy a rendszer fenntartható és folyamatosan frissíthető legyen.

A faállomány gyarapodását az is segíti, hogy 2020 óta minden Győrben született gyermek után igényelhetnek a szülők egy fát, amelyet a Babaligetben vagy otthonuk környezetében ültetnek el. Idén eddig több mint száz fát kértek a szülők, összesen pedig 525 fa található a Babaligetben.  

Horváth Éva kislánya két hónapos, ők kérték a fát, amit a Győr-Szol a Babaligetben ültetett el és gondoz. „Jó érzés tudni, hogy Bellarózának van egy fája Győrben, ami „vele együtt növekszik, fejlődik” – nagyon jó ötletnek tartom ezt a kezdeményezést.

Méhlegelők és faóriások

 „Győr alapvetően zöld város” – mondja Lajtmann Csaba, a Reflex Környezetvédő Egyesület programvezetője és az Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke. Ha valaki felülről nézi a várost, szembetűnő a sok zöldfelület: a folyók mentén zöld folyosók, a városi parkok, a Püspökerdő, a Kiserdő és a szentiváni tölgyeserdő igazán zöldnek láttatják a várost. Mégis, a szakember szerint szemléletváltásra van szükség.

Az elmúlt időszakban már történtek biztató változások. Egyre több helyen cserélik le az egynyári virágokat évelő növényágyásokra, ami fenntarthatóbb megoldás. Ugyanakkor a városban sok a gyepfelület, amit rendszeresen lenyírnak – függetlenül attól, hogy valóban szükséges-e. Lajtmann Csaba szerint itt lenne az ideje új megközelítést alkalmazni: például méhlegelők vagy városi mezők kialakításával.

Az országos szabályozás szerint minden kivágott fát pótolni kell egy új facsemetével. Több önkormányzat saját szabályozást vezetett be, például ha egy 40-50 éves, 100 centiméter kerületű fát kivágnak, azt legalább 10 darab 10 centis átmérőjű csemetével kell pótolni, a kivágott növény helyén. Győrben ilyen szabályozás még nincs. 

Az egyesület egyik kampányában a fa értékére hívja fel a figyelmet. Ehhez kapcsolódóan a Magyar Faápolók Egyesülete készített egy applikációt, amelynek segítségével meghatározható a fa pontos értéke és ökológiai szolgáltatásai. Az applikáció a fák jószolgálatára helyezi a számítás alapjait, vagyis arra, hogy a fa mennyi árnyékot ad, mennyi port köt meg, milyen a szén-dioxid-megkötése, mekkora a párologtatása.Az alkalmazás a fafaj, a méretei és az állapotjelzője alapján kiszámítja a fa vagyoni értékét.

„Terveink között szerepel, hogy bemutatjuk azoknak a győri fáknak az értékét, amelyek a helyi közösségnek fontosak. Így az ősz folyamán faértéktáblát kívánunk elhelyezni a Radó-sziget fáinál, valamint a Bartók Béla úton található évszázados óriás platánfánál – ezzel is hangsúlyozva, hogy ezek a fák nemcsak szépek, hanem valódi értéket képviselnek” – tájékoztatott Lajtmann Csaba.

Vasyné Katalin nyugdíjas, Révfaluban él, szívesen nordic walkingozik barátnőivel a Püspökerdőben: „Nagyon jó, hogy ilyen szép környezetben, a zöldben sétálhatunk. Én szívesen megyek a Kálóczy térre vagy a Batthyány térre is, sétálunk, beszélgetünk az árnyas fák alatt. Amit nagyon sajnálunk, hogy nyáron szörnyű meleg van a Dunakapu téren és a Széchenyi téren, milyen jó lenne, ha ott is fák árnyékában pihenhetnénk meg, vagy élvezhetnénk az ottani rendezvényeket.”

Árnyékot és vízmegtartást sürget a környezetvédelmi tanácsnok

A témával kapcsolatban megkerestük dr. Balog-Farkas Renáta önkormányzati képviselőt, környezetvédelemért felelős tanácsnokot is. „Győrnek több olyan dokumentuma is van, például a Környezetvédelmi Program, a Klímastratégia vagy a Fenntartható Városfejlesztési Stratégia, amely zöld témákkal foglalkozik, de ilyen Győr Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve (SECAP) is. Ezek közül jelenleg a Környezetvédelmi Program és a Klímastratégia felülvizsgálata van napirenden. A Környezetvédelmi Programot azért szükséges felülvizsgálni, mert tartalma nem felel meg a jogszabályi előírásoknak” – fogalmazott a tanácsnok, hozzátéve: „a Klímastratégia felülvizsgálata pedig a dokumentumban meghatározottak szerint szükséges. A felülvizsgálat során figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek a dokumentumok ne a fióknak készüljenek, a klímaváltozás érzékelhető és felgyorsult hatásaira reagáljanak: ilyen például a hőszigethatás csökkentése, a vízmegtartás, és a fával, növényzettel borított területek növelése” – tájékoztatott a tanácsnok.

„Győr környezetvédelemért felelős tanácsnokaként azt mondhatom, hogy szükséges a zöldterületek gyarapítása, azonban ezek közül is a hősziget hatást csökkentő, vízmegtartást elősegítő zöldfelületek kialakítása az elsődleges” – fogalmazott az önkormányzati képviselő. „Lépnünk kell, zöldfelületeket kell bővíteni, azaz nem térkövezhetünk, betonozhatunk le minden egyes zöldfelületet a háztömbök között, vannak sokkal környezetbarátabb, természetes lehetőségek is” – emelte ki a tanácsnok.

„A legfontosabb, hogy a korábban átgondolatlanul letérkövezett, lebetonozott tereket, utcákat visszazöldítsük. Ezen túlmenően a meglévő zöldterületeink védelme is elengedhetetlen, nem tehetjük ki olyan mértékű használatnak a kevés belvárosi zöldtereket, amely veszélybe sodorhatja azok jövőjét. Továbbá szükséges új fasorok, valamint erdős, illetve fás-ligetes területek rekreációs célú létrehozása, ezek mellett pedig a vízmegtartásra is koncentrálnunk kell zöldtetők, esőkertek építésével, a vízáteresztő burkolatok alkalmazásával az épített területeken, valamint a víztározó tavak létrehozásával a csapadékvíz visszatartására” – mondta el az önkormányzati képviselő.  

Mindeközben fakitermelés a Püspökerdő révfalui oldalán

Mindeközben a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. a saját kezelésében lévő területén, a Püspökerdő révfalui oldalán szeptember 22-től október 31-ig fakitermelési munkálatokat végez. „A fakivágások oka, hogy az érintett területen sajnos a magas kőris fafajok kőrisbetegségektől történő pusztulása tapasztalható, így elkerülhetetlenné válik az erdőben a fakitermelés. Az érintett terület frekventált kavicsos úthálózat mellett található, melyek környezetében sok az elszáradt és kidőlt vagy kidőlt-fennakadt fa. Az erdőgazdaság szeretné ezeket a balesetveszélyes fákat eltávolítani, de itt ebben az esetben a magas kőris az állományalkotó fafaj és ezeknek olyan mértékű a pusztulása, hogy az erdőrészletet sajnos le kell termelnünk és ősszel újra kell ültetni” – áll a cég közleményében.