Az UNESCO 1992-ben végzett felmérése szerint a munkahelyi stressz „a XX. század járványa”. Mennyire fajsúlyos most ez a probléma?

Szerző: Füves Zsuzsa okleveles gyógypedagógus coach, tréner
 

Munkahelyi stressz

Felmérések szerint kiemelt szerepe van a munkahelyi stressz kialakulásában a rövid határidőknek és a gyors munkatempónak. Alapvetően két oka van a munkahelyi stressznek. Egyik a munkakörülményekkel kapcsolatos, másik a munkakörhöz kapcsolható. Munkakörülmények közé sorolhatjuk az alacsony munkabért, a munkahely szervezetében betöltött szerepet, a munkatársakkal történő kommunikációt vagy akár az előrejutási lehetőségeket, illetve azok korlátozását.  A munkakörhöz kapcsolódó okok lehetnek a monoton feladatok, a munka mennyisége, a határidők rövidsége, a túl sok vagy éppen kevés munka. Aki dolgozik, ezek közül bármelyiket megtapasztalhatja rövid vagy hosszú távon is.

Hatással van a kollektívára is

A munkahelyén stresszes munkavállaló rossz hatással van a munkahelyi kollektívára is. Sokat van táppénzen, így munkáját a kollégák veszik át. Amennyiben munkahelyén van, morog és elégedetlenkedik. Hangulatingadozásai, esetleg a munkából való késései, a munka negligálása demoralizálja a munkahelyi klímát. Bomlaszthatja a csapatot szándékosan vagy nem szándékosan, de ezáltal csökkenhet a teljesítménye a többi dolgozónak is. Már fiatalkorban el kell kezdeni a gyerekeket felkészíteni otthon és az iskolában a stresszel való megküzdésre, a helyes konfliktuskezelésre, a megfelelő kommunikációra, a csapatműködésre, a kiégés és stressz felismerésére.
 
Megküzdési lehetőségek, a vezető szerepe

A stresszérzékenységben egyéni különbségek vannak. Ami az egyik dolgozónak stresszel teli helyzet, a másiknak nem az. Ez azt jelenti, hogy fontos az egyéni megküzdést tanítani a dolgozóknak. Fontosnak tartom a munkahelyi tréningeket, ahol az érzelemközpontú és problémaközpontú megküzdési módokat megismerhetik és elsajátíthatják a munkatársak. A tréningen felismerve a saját, tudatos megküzdési lehetőségeiket is. Ugyanakkor nyilván vannak olyan tényezők, amik szinte minden munkatársra stresszként hatnak. Egy „nehéz személyiségű vezető” nagyon sokat árthat az egyénnek és a közösségnek is. Célszerű tehát a demokratikus vezetési stílus, a családbarát munkahely kialakítása. A dolgozók közötti kapcsolatokat is ápolni kell és teret adni a kezdeményezéseknek. „A pandémia előtt el szoktunk menni sörözni”, mondták a napokban egy céges tréningen. Van jelentősége a hangulatfelmérésének is, amit az egyéni beszélgetések követhetnek. A karrierépítés is szempont lehet, mivel a munkakörnek való megfelelés vagy a jövő biztonsága fontos az egyénnek.

Önálló döntéshozatal

Végül kiemelném a munkatevékenységek közül az önállóság lehetőségét, ami azt jelenti, hogy feladat végzése során a dolgozó hozhat önállóan döntéseket. Ez azt sugallja a munkát végzőnek, hogy bíznak benne, ami emeli a személyes hatékonyságát. Amennyiben hosszú távon nem tudunk megküzdeni a magánéleti vagy munkahelyi stresszel, számolnunk kell súlyos betegségek kialakulásával. Figyeljünk tehát magunkra és munkatársainkra is!
 
 
Röviden:

1. A kávé véd az időskori szellemi leépülés ellen

A kávé fogyasztása csökkentheti az időskori szellemi leépülés és az Alzheimer-kór kockázatát. Erre a következtetésre jutottak finn kutatók a CAIDE (Cardiovascular Risk Factors, Aging and Dementia) vizsgálat adatainak elemzése során. A felnőttkori kávéfogyasztást kérdőív segítségével mérték föl, és három csoportba: alacsony (0-2 csésze naponta), közepes (3-5 csésze) és magas (5 csésze felett) sorolták. A teafogyasztást igen-nem alapon vizsgálták. Az elemzések során arra derült fény, hogy a több kávét fogyasztók alacsonyabb kockázattal számíthatnak időskori szellemi leépülés és Alzheimer-kór kialakulására, mint azok, akik csak kevés kávét isznak. A közepes mértékű kávéfogyasztás (3-5 csésze) jelentette a legnagyobb védelmet, ebben a csoportban 65%-kal alacsonyabb volt a kockázat. A teafogyasztás ritka volt a vizsgált csoportban, és nem befolyásolta lényegesen a két betegség kialakulását. A szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy figyelembe véve a világszerte elterjedt kávéfogyasztási szokásokat, ezek az eredmények nagy jelentőségűek az időskori szellemi leépülés megelőzésében.

2. A horkolás figyelmeztető jel

A hangos horkolás több mint bosszúság az éjszakában. Jele lehet obstruktív alvási légzészavarnak, ennél a betegségnél az illető átmenetileg nem vesz levegőt az alvás folyamán. Ilyenkor jelentősen nő a szívelégtelenség és az agyvérzés kockázata. A horkolást az okozza, hogy a lágyszájpad és a nyelv elzárják a garatban a levegő útját. Nem minden horkoló embernél lehet légzésleállást kimutatni. Vannak olyan vegyületek az agyban, amelyek feladata, hogy légzőmozgást váltsanak ki, ezek néhány horkoló embernél nem működnek megfelelően. Az inger hiányában a légzés leáll. Ilyenkor gyorsan csökken a vérben az oxigén szintje, ami számos hormon, közöttük az adrenalin felszabadulását is kiváltja. Ezek a hormonok emelik a vérnyomást, és ritmuszavart idézhetnek elő a szívben, ami akár szívrohamhoz is vezethet. Létezik egy kezelési mód, ami az együttműködők 90%-ánál rendezi a tüneteket, ennek során egy készülék segítségével folyamatos pozitív nyomást hoznak létre a légutakban. Ezek a maszkok egy kis túlnyomás biztosításával megelőzik a légutak elzáródását.

 
Fáj a derekam

Szerző: Prof. dr. Dézsi Csaba András belgyógyász, kardiológus osztályvezető főorvos
 

A fejfájás a leggyakoribb panasz a fájdalommal kapcsolatban, de a második helyen már a deréktáji fájdalom áll. A tünetek és az okok is többfélék lehetnek. Most nézzük a mozgásszervi eredetű eltéréseket!
alc: A gerincsérv kialakulása
A gerincsérv helyett helyesebben mondva „porckorongsérv” alakul ki abban az esetben, amikor a csigolyák közötti porckorong külső kötőszövetes gyűrűje annyira megsérül, hogy kiszakad, és a belső puha, kocsonyaszerű szövet kitüremkedik az egyik oldali ideggyök vagy a gerincvelő felé. Ilyenkor ez a kitüremkedés helyének, mértékének megfelelő tüneteket produkál. Gyakran nem is a derékfájdalom a legkellemetlenebb, sokkal inkább az érintett oldali láb zsibbadása vagy fájdalma, adott esetben érzéskiesése. Előfordulhatnak vizelettartási zavarok is, attól függően, hogy milyen magasságban történik a porckorong sérülése. Ennek egyik ismert formája az „isiász”, amikor a porckorong kiboltosulása az ülőideget nyomja, ami jellegzetesen éles, a farpofából a comb hátsó oldalán lesugárzó fájdalmat produkál.  Amikor az eddig felsorolt panaszok megjelennek, nyilvánvalóan orvoshoz kell fordulni, mert az idegeket mielőbb fel kell szabadítani valamilyen módon a nyomás alól.

Kivizsgálás

A derékfájdalomra is hasonló a recept, mint a mellkasi fájdalom esetében. Amíg a tartós fájdalomnak nem tudjuk az okát, addig a mielőbbi kivizsgálás feltétlenül szükséges. Ugyanis akár meszesedés, akár porckopás, akár valamilyen statikai eltérést kompenzáló hosszú hátizomgörcs áll a hátterében, addig nem tudhatjuk, amíg egy szakember ki nem vizsgálja azt. A fizikális vizsgálat már számos támpontot adhat a baj pontos okának és helyének megítélésében. A kiváltó tényezők ismerete, a „hogyan kezdődött” kérdésre adott pontos válasz is rendkívül fontos lehet. A gerincsérvet tapintásos módszerrel, CT-vel, MRI-vel, illetve gerincfestéssel lehet kimutatni. Súlyosabb esetekben a sérv műtéti úton gyógyítható, a betegek többségénél azonban szerencsére erre nincs szükség, hiszen a sérv alternatív, otthoni módszerek segítségével rövid időn belül visszahúzódik. Ilyenkor hatásos a pihenés, a kemény fekhely alkalmazása, a párnákkal történő kitámasztás, a kímélő életmód és az egyénre szabott, otthon is végezhető gyógytorna.

Miért fontos a mozgás?

A manapság elterjedt passzív életmód és a rengeteg ülés mind ahhoz vezet, hogy a gerinc valamilyen módon sérül. A hirtelen megerőltetés, emelés, hajlongás vagy a rossz testtartásban történő hosszas üldögélés megterheli a gerincet. A csigolyák közötti szalagok és a porcok egy idő után már nem tudják a gerincre nehezedő nyomást passzív módon elnyelni. A mozgás azért játszik fontos szerepet, mert a gerincoszlop körüli izomzat erősítése és rendszeres mozgatása elősegíti a terhek egy részének átvételét, ezáltal hosszú távon kíméli magát a gerincoszlopot.

A porcok kopása

Bármilyen furcsa, de a mozgásszervi deréktáji fájdalmak leggyakoribb oka az izomhúzódások mellett a csigolyák kis ízületeit borító porc kopása okozta fájdalom. Erre jellemző, hogy pihenésre csökken, illetve meg is szűnik. A mozgás kezdetekor a legjelentősebb, aztán úgy érezzük, mintha 10-15 perc után „beolajozódna” az ízületünk. Megszűnik a fájdalom. Reggeli felkeléskor rendkívül gyakori. Hasonló fájdalmakat okozhat a csontritkulás is.

Megelőzés

Ennél a betegségtípusnál is az egyik legfontosabb a megelőzés lenne. A helyes testtartás mind ülő helyzetben, mind pedig fizikai munkavégzés közben. És ha már anatómiai eltérések alakultak ki, akkor a gyógyszerek csak az akut szakban javasoltak. Hosszú távon, ha nem szükséges műtét, akkor csak a rendszeresen végzett gyógytorna, túlsúly esetén fogyással kiegészítve hozhat hatékony és tartós enyhülést.
 

Jó tudni

A gerincsérv gyógytornája

A gerincsérv konzervatív kezelésében elengedhetetlen a gyógytorna. A legelterjedtebb és legeredményesebb a McKenzie-torna. Célja, hogy gerincsérv esetén az elmozdult porckorongot visszatornázza a helyére, így a nyomás alá került idegek felszabadulnak. A tünetek enyhülésével azonban nem ér véget a gyógytorna. A gyógytornászok fontosnak tartják, hogy ez az állapot hosszú távon is fennálljon. Ekkor kezdődik meg a funkcionális gyógytornával a gerincstabilizáló izmok erősítése, amelynek eredménye, hogy a csigolyák a helyes pozícióba kerülnek, és terhelés hatására sem jelentkezik diszfunkció.

Gyakran nem is a derékfájdalom a legkellemetlenebb, sokkal inkább az érintett oldali láb zsibbadása vagy fájdalma, adott esetben érzéskiesése.