Hirdetés

Vendégmunkások Győrben

Fotó: Fortepan / Inkey Tibor (1975)
Koloszár Tamás
2019.11.09. 12:43

A győri és Győr környéki cégek legalább fél évtizede küzdenek munkaerő gondokkal. A vendégmunkások importálásának viszont több évtizedes története van a városban.

Hirdetés

A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején alaposan felbolydult a város férfi népessége, amikor megjelentek Győrben a kubai lányok és asszonyok. Szinte kivétel nélkül az akkor virágzó textilipari cégeknél alkalmazták őket. A karibi kávébarna szépségek a munkaerőhiányt igyekeztek pótolni. A textilipar nem tartozott a csúcs állások közé. A magas páratartalom, hogy ne szakadjon a fonál, valamint a három műszak miatt, aki tudott, menekült a textiliparból. Dolgozó viszont kellett, s a proletár internacionalizmus jegyében Kubából importált munkaerőt Magyarország.

A nyolcvanas évek közepén több mint háromszáz kínai férfi érkezett Győrbe, az akkori Rába Magyar Vagon- és Gépgyárhoz. A Rába akkoriban nem szenvedett munkaerőhiányban, vezetője, a legendás Horváth Ede, akit életében is Vörös Bárónak hívtak, érdekből hívta ide a kínaiakat.

Hirdetés

Horváth Ede üzletet remélt a vendégmunkások alkalmazásától, hogy a Rába kínai exportja meglódul, s az oda került termékeket majd a Magyarországon betanított kínaiak szervizelik. Ekkor épült az Ipar úton a máig kínai házként emlegetett panelépület, ahol a vendégmunkásokat csoportosan elszállásolták.

A rendszerváltás szertefoszlatta a kubai lányokba és kínai férfiakba vetett álmokat. Amúgy is nehezen találták helyüket a magyar viszonyok között. A KGST megszűnésével piacokat vesztett a győri ipar is, tombolt a munkanélküliség. Sokáig elfeledett téma volt a vendégmunkások importálása.

Bő évtizede azonban, az Audinak köszönhetően, annyi beszállító települt Győrbe, hogy a helyi munkaerő kevésnek bizonyult. A helyzetet nehezítette, hogy EU-tagságunk után egyre több ország oldotta fel a munkaerő szabad áramlásának korlátozását, megyeiek tízezrei vállaltak és vállalnak munkát Ausztriában, Németországban vagy éppen Angliában.

A győri cégek kezdetben Kelet-Magyarországról próbáltak munkaerőt szerezni. Sokan ideköltöztek, hamar szembesülniük kellett azonban azzal, hogy egy miskolci vagy egri lakás áráért Győrben semmit sem kapnak, így néhány évi vergődés után ez a terv is kidőlt a sorból. Részeredmények persze voltak, többen gyökeret vertek Győrben és környékén, a gondokat azonban ez sem tudta orvosolni.

A cégek és munkaerő-kölcsönzők átlépték a határt, s kezdetben Ukrajna, Románia és Szerbia magyar lakta területeiről toboroztak munkásokat. Jöttek ezrével, volt, aki néhány hónap után odébbállt Ausztriába a magasabb bérért, mások visszaköltöztek szülőföldjükre, mert nem tudtak gyökeret ereszteni.

Szerbia, Ukrajna immár nem csak a magyar anyanyelvűekkel, hanem a magyart nem beszélő vendégmunkásokkal is ellátja Győrt. „Az ukrán vendégmunkások számáról rendelkezünk statisztikával, a megyében jelenleg 2100-an dolgoznak” – fogalmazott megkeresésünkre Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Elmondta azt is, az ukránok szívesen jönnek Magyarországra dolgozni, ugyanis hatalmas a bérkülönbség hazánk javára. Ukrajnában a minimálbér körülbelül 42 ezer forint átszámítva, míg Magyarországon 149 ezer forint. S mivel Ukrajna lakosságszáma negyvenmillió felett van, lesz miből merítenie a magyar cégeknek, ha munkáskezekben erős lesz a hiány.

Kapcsolódó témák: #közélet | #Kultúra |
likeold
a fb oldalunkat