Ízes történek Jókai születésnapjára
Vendéglő a Parnasszuson címmel tartalmas, „ízes” irodalmi esttel ünnepelték a Magyar Széppróza Napját csütörtökön a győri könyvtárban. A már hagyománnyá vált rendezvényt a Magyar Írószövetség, a Magyar Napló Kiadó és a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér ötödik alkalommal szervezte meg óriási érdeklődés mellett.
A Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018 óta ünnepeljük a Magyar Széppróza Napját február 18-án, Jókai Mór születésnapján. Az idei különösen fontos, hisz kétszáz éve született az író géniusz, akinek életműve megkerülhetetlen, nemzeti irodalmunk egyik alapköve. Tiszteletére a szellemi táplálékot és finom falatokat kínáló ünnepi estet Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. Köszöntőjében rámutatott, a próza atyja, a nagy történetmesélő hagyatéka rendkívül gazdag, működése sokrétű volt.
„Szólhatunk vele kapcsolatban a gasztronómiáról, a szerelemről, a természet szeretetéről, vagy az emberi kapcsolatok, a lélek nagy ismerőjéről, de jelentős a politikus Jókai is. A polihisztor szó rá a legjellemzőbb!” – fogalmazott az államtitkár, aki hozzátette, a bicentenárium tiszteletére szeretnék közelebb hozni a ma emberéhez, a fiatalokhoz Jókai Mórt. Erre van is remény, hisz kutatások bizonyítják, hogy az Alfa és Z generáció számára egyre fontosabbak az analóg terek, az énidő, amit egy kötettel, egy lassan csordogáló, jól felépített történettel hasznosan ki lehet tölteni.
A rendezvény házigazdája, dr. Horváth Sándor Domonkos író, könyvtárigazgató tette fel a költői kérdést, vajon mitől válik igazán értékessé, karakteressé a magyar próza, ahogy a Bergmann-féle francia krémes? „Nem kell választani, vagy ezek fölött ítéletet mondani, elfogadtam mind a kettőt, mint kiválót és remeket, hisz az irodalom is egy hihetetlen csemege. Kívánom, hogy fogyasszák örömmel a magyar kultúrát, Jókai örökségét!”
Az ünnepi rendezvény rámutatott, Jókai Mór volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte. Ehhez kapcsolódóan Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke rávilágított, „Jókai tökéletes példakép, aki nélkül nem beszélhetünk modern magyar prózáról, szerteágazó életműve, komoly szellemi és írói teljesítménye a mai prózaírók számára is példakép. A magyar széppróza napjával kettős a célunk: életművét minden évben felmutatni, és olyan párbeszédeket gerjeszteni, amelyek arról szólnak, hogyan közelítsünk, mit kezdjünk a mester óriási hagyatékával, hogyan tanítsuk, műveinek milyen aktualitásai vannak, ezeket hogyan adjuk át.” Kiemelte, csak az őszinte, komoly szakmaisággal folytatott párbeszédek visznek előre, és rámutatott a Jókai-bibliográfia hiányára.
„Lélekben álljunk meg, és álljunk vigyázzba, egy olyan ember előtt lélekben, akinek itt kellene lenni és nagyon sokáig itt is volt köztünk!” A fájó emlékezés hangján szólt prof. Jánosi Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Napló Kiadóirodalmi vezetője, az MMA Művészetelméleti Tagozat és Győri Regionális Munkacsoportjának levelező tagja. A nemrégiben elhunyt Reisinger Attila íróról emlékezett meg, aki rendszeres vendége, történetmesélője volt a Győri Könyvszalonoknak, könyvtári rendezvényeknek, legutóbb az októberi Hazád és anyanyelved című programon találkozhatott vele az irodalomszerető közönség. Írói teljesítményéért több díjat vehetett át, köztük 2019-ben a kiemelkedő történelmi vagy dokumentarista szépírói művek elismeréseként alapított Herczeg Ferenc-díjjal is.
„Az egyik legszerényebb író volt, akit valaha ismertem. Sohasem állt mások elé, nem tolakodott, a saját értékeiről sohasem beszélt. Magáról sem sokat. Visszahúzódó, csendes arcára sokan emlékezhetünk, szerényen ült a padsorokban. De amikor témáiról, írásairól szót kapott, egyszerre világokat teremtett maga köré. Elindultak szavai a hegyeshalmi rétekről, a virágoskertekből, a temetőkből, élők és halottak ajkáról, emlékeimről. Beszélni kezdett az egész Kisalföld és azután Magyarország. Ahogyan a patak vize szólal meg a köveken, tisztán, fáradhatatlan” – szólt emlékezésében az irodalomtörténész. Majd a szerző utolsó, a Sárga csillag alatt című kötetből Jáger András, a Győri Nemzeti Színház művésze olvasott fel.
A magyar széppróza napja tökéletes alkalmat teremtett arra, hogy a kortárs művek megbecsültségét hirdesse. A korábban építészmérnökként dolgozó Jánoki-Kis Viktória és a vajdasági Majoros Sándor meséltek a történetformálás és a karakterteremtés lényegéről. A kötetlen, jó hangulatú beszélgetésből kiderült, a fiatal írónő egy határozott cselekmény köré szervezi szereplői történetének alakulását, míg Majoros Sándor a történetmesélés élményében egészen a gyerekkorig nyúl vissza, mely oly varázslatos világot teremt, mint García Márquez regényeiben. A kortárs művekből a Győri Nemzeti Színház művészei, Jáger András és Mihályi Orsi olvastak fel, akik zárásképpen egy improvizációs játékot is bemutattak.
A Vendéglő a Parnasszuson esten végül az irodalom szerelmesei elmerülhettek Jókai híres gasztronómiai világában, róla elnevezett egytálételt szolgáltak fel, a babcsuszpájzt, vagyis a tejfölös bablevest, túrós és meggyes rétessel, hozzá egy-egy pohár magyar borral.
Galéria: Ács Tamás