2025 A kert éve Pannonhalmán. A bencés arborétum és gyógynövénykert metszéspontjában, ebben a jelképes térben mutatták be a lélek gyógyításának, a pihenésnek, s az önmagunkra találásunk helyszínét, a kert fejlesztéseit.

Hortobágyi T. Cirill főapát arról beszélt, hogy a kert a legősibb spirituális eszmény leképeződése. Utalt rá, hogy a korai bencés monostorok nem városok központjaiban jöttek létre, hanem a lakott területektől távol, gyakorta hegy- és dombtetőkön, az élő természet ölelésében. A Pannonhalmi Főapátság is természeti környezetének szerves része. „Ahogy közeledik az ember Pannonhalma felé, egyszer csak feltárul az erdőköpennyel övezett Szent Márton-hegy csúcsán lebegő épület, a kimagasló templomtoronnyal a középpontjában. Egy bencés apátság tehát mindig arra törekszik, hogy épített környezete és a többé-kevésbé kultúrába vont természeti környezete harmóniában maradjon. Miért fontos ez? Elsősorban az ott élő ember lelki egyensúlyának megőrzése miatt!”

A főapát elmondta: az arborétum megújításának keretében új kultúrnövényeket telepítettek, ezen belül: 87 fát, 61 tűlevelű örökzöldet, 490 lomblevelű örökzöld díszcserjét, 613 lombhullató díszcserjét, valamint 350 lágyszárú évelő dísznövényt. Felújították többek közt az utakat, a kis tó környékét , meditációs és spirituális tanösvényeket alakítottak ki.

Dejcsics Konrád, a főapátság kulturális igazgatója arról beszélt, hogy A kert évében a kulturális események egy részét az arborétumban és a gyógynövénykertben rendezik meg. Három új tanösvényt alakítanak ki a kertben. Hangyák a labirintusban címmel érdekes hangsétán vehetnek részt az érdeklődők, végig lehet járni a Hallgatás útját is. Egyek vagyunk címmel pedig művészeti tanösvény nyílik, s a séta közben megcsodálhatók Loránt Anikó képzőművész alkotásai.

Nagy István agrárminiszter azzal kezdte beszédét, hogy ha az ember valamihez hozzá teheti a jót, akkor tennie kell. A szaktárca fontos feladatának tartja a teremtett világ védelmét. A miniszter szólt az ember Földhöz fűződő napi kapcsolatáról. Kiemelte: a természet nem csupán erőforrás, hanem a földi élet felüdüléséhez hasznosan hozzájáruló ajándék. Méltatta, hogy a bencések az Imádkozzál és dolgozzál jelmondat szellemében kiemelkedő, megújuló spirituális kertkultúrát teremtettek Pannonhalmán.

Az Agrárminisztérium egyébként 200 millió forinttal támogatta az arborétum és kert megújítását.

Ha ugyanis csak az ember alkotta, emberi kultúra által formált környezetben élünk, az hatással van ránk! Ha csak a saját kezünk munkáját szemléljük és tapasztaljuk, ha csak a kultúra és a technológia ember alkotta vívmányaival találkozunk, akkor jóval kevesebbet találkozunk a világot alkotó, megteremtő Istennel.

Tudom és tapasztalom, hogy a természetközelség a lelki egyensúly megőrzése miatt fontos! A kert, ahogy korábban is említettem: jelkép. Az eszmény, a harmónia, a tökéletesség jelképe és ahol újra a paradicsomban érezhetem magam! Ezért is alkalmas arra, hogy lelki munkánk, imádságunk és lelki gyakorlataink helyszíne legyen. Több, mint ezer éve a lélek gyógyítása, a pihenés, a rekreáció helyszíne.

Ebben az időtávban nyolc nagy krízist, válságot élt át a magyarországi bencés rend, és mind a nyolcból a karizmához, eredeti küldetésünkhöz való visszatéréssel volt képes kilábalni. A legutóbbi nagy válság a második világháború és kommunizmus évei voltak, amelyek jelentős károkat okoztak a pannonhalmi kertben. Az 1996-os milleniumi év jelentette fordulópont után 2009-ben pályázati segítséggel megvalósult az arborétum dendrobotanikai rehabilitációja és új fajok telepítése.

15 évvel később már a klímaváltozás hatásaival is számolnunk kell, amikor felelősen az Agrárminisztérium támogatását felhasználjuk. Például több ültetési területen a növénypótlás legfőbb szempontja a szárazságtűrő fajok alkalmazása. A hazai fajok mellett telepített örökzöld magnóliák, selyem akácok, mirtuszok, örökzöld tölgyek, számos társukkal együtt már a mediterrán vidék növénytársulásainak hazánkban is meghonosodó elemei. Az alábbi, fontosabb tárgyi fejlesztéseket valósítjuk meg a agrárminisztériumi támogatásból:

• az Arborétum környezetének megújítása és dendrobotanikai fejlesztése,
• új kultúrnövények telepítése, ezen belül: 87 db fa, 61 db tűlevelű örökzöld, 490 db lomblevelű örökzöld díszcserje, 613 db lombhullató díszcserje valamint 350 lágyszárú évelő dísznövény
• utak felújítása,
• Barokk pavilon zsindelyének cseréje,
• a kis tó környékének felújítása,
• meditációs és spirituális tanösvények kialakítása,
• az Arborétum kapuja és a tájoló terasz felújítása,
• a Hospodár kert dendrobotanikai fejlesztése.

Engedjék meg, hogy III. Honorius pápa 1225-ös leveléből vett idézettel zárjam mondandómat. A pápa írásában a magyarországi bencés monostorok megújítását rendeli el és az akkori nehéz helyzetben magasra emeli az eszményt, hogy törekedni lehessen feléje!

„A Bölcsesség, aki a Magasságbeli szájából származik, és akinek öröm az emberek fiaival lenni, a gyönyörűség Paradicsom-kertjét ültette el, hogy abban közöttünk lakozzék. Ez nem más, mint a szerzetesek monostora, amelyben azokat az embereket helyezte el, akiket úgy alkotott, hogy már ne az első Ádám képét hordozzák, hanem a másodikét. Aztán megáldotta az ég harmatával, hogy jóillatú virágokat és a tisztesség gyümölcseit teremje, mint az Úr áldotta termőföld. Majd a különböző illatos fákkal és füvekkel beültetett kertet átadta Benedeknek, az Úr áldottjának, hogy művelje azt!”

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!