Hirdetés

Tudtad-e városunkról?

Fotó: Marcali Gábor
Papp Zsolt
2021.02.28. 09:23

Nálunk szólalt meg a vaskakas, Győrben pezsgett először a fröccs, mi őrizzük Szent László koponyacsontját, hogy csak néhányat említsünk a városunkkal kapcsolatos történetek közül. Rovatunkban Győrhöz kötődő legendákat, érdekességeket villantunk fel.

Hirdetés

Borban az igazság és a buborék

Városunk egyik legnagyobb alakja Jedlik Ányos 1800-ban született Szímőn, és 95 éves korában, Győrben hunyt el. Városunkban és Pannonhalmán is tanult, illetve tanított. Hosszú élete során rengeteg értéket teremtett a bencés szerzetes, oktató, fizikus, feltaláló. Az elektromotor és a dinamó elv atyja a technikai haladáshoz és a magyar tudományos nyelv kialakításához is hozzájárult többek között a dugattyú vagy a hullámhossz szavak megalkotásával, a tudás továbbadásában pedig tankönyvek írásával segített. 1859-ben dinamót alkotott, de találmányát nem publikálta, így Siemenst tartják a dinamó feltalálójának. Hazaszeretetét mutatja, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején nemzetőrként szolgált.

Hirdetés
A Jedlik-híd este

Persze a nagy elméknek is kell néha a lazítás, így hát Jedlik Ányos egy olyan berendezést is készített, amely mesterséges szénsavas víz előállítására volt alkalmas. A szódavíz elkészítésétől pedig már csak egy (hosszú)lépés volt a fröccs feltalálása, amelynek Jedlik volt az atyja, Vörösmarty pedig a keresztapja.

A legenda szerint ugyanis a feltaláló egy fóti szüret alkalmával mutatta be az általa spriccernek nevezett itókát barátainak, ám Vörösmarty Mihály magyarosabb nevet javasolt neki. Sőt, a fröccstől mindjárt ihletett állapotba is került, és a Fóti dal című versében így rímelt: „Fölfelé megy/ borban a gyöngy;/ Jól teszi./ Tőle senki e jogát el/ Nem veszi./ Törjön is mind ég felé az/Ami gyöngy;/ Hadd maradjon gyáva földön/ A göröngy.

Azóta a fröccs igazi kultuszitallá vált, amelynek rengeteg változata ismert. A legnagyobb klasszikus persze a kisfröccs, becenevén „káef” – de füttyként és rövidlépésként is emlegetik –, amelyben egy–egy a szóda–bor aránya. A nagyfröccs, illetve hajtás vagy húzás esetében két deci borhoz jár egy deci szóda. A hosszúlépés épp fordítva, két deci szódával és egy deci borral készül, ezért fordítottnak is hívják.

A házmester nevű itókában három–kettő, míg a polgármester esetében hat–négy a bor–szóda aránya. Találós kérdésnek is túl könnyű, hogy mi a keverési arány a Puskás-fröccsben: Természetesen hat–három. A Krúdy-fröccsben egy deci szóda találkozik kilenc deci borral, a sóherfröccsöt ennek ellentétéből készíthetjük el. Ennél is szegényesebb a színészfröccs, amely mindössze két deci szódából áll, ráadásul az is langyosan.

Jedlik Ányos emlékét Győr sokféleképpen őrzi, hiszen utca, híd, iskola is nevet kapott róla, de több köztéri alkotás, köztük a Jedlik–Czuczor-szobor (Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész alkotása), vagy a Szódásszifon-csobogó (Hefter László győri üvegművész alkotása) is neki állít emléket. A bencés szerzetest mi is szívünkben őrizzük, és tiszteletére fröccsel teli poharat emelünk!

Kapcsolódó témák: #Győr750 | #Kultúra |
likeold
a fb oldalunkat