Térgesztusok címmel nyílt meg Tolnay Imre áttekintő tárlata a Műcsarnokban a napokban. A grafikával, akrilfestménnyel, fotográfiával és installációk készítésével foglalkozó képzőművész nagyobb kiállítással 2023-ban jelentkezett a győri Esterházy-palotában, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban.

Mostani átfogó bemutatkozása elsősorban festészeti munkásságára koncentrál, amit egy, a vásznakra festett alkotások képi világát megidéző videóinstalláció tesz teljessé. A Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja, Tolnay Imre Térgesztusok című tárlatán bevezetőt mondott Szegő György DLA, a Műcsarnok művészeti igazgatója, az MMA levelező tagja, majd Jász Attila, József Attila-díjas költő, esszéíró nyitotta meg. 

Tolnay Imre művészete egyszerre absztrakt és figuratív, transzcendens és realista, gesztus jellegű, ugyanakkor geometrikus. Jellemző rá az organikus formák használata, valamint a szimbólumgazdagság és a töredékességükben kiteljesedő struktúrák felmutatása. Legfontosabb témája a tér, melytől elválaszthatatlan az idő örökké változó végtelensége, ennek mentén a győri képzőművészt izgalmas budapesti bemutatkozásáról kérdezzük.

A Műcsarnokban eddig egy-egy műalkotással szerepelt, most nagyobb a merítés, közel  tizenhat év terméséből válogatott Fazakas Réka kurátorral. Milyen utat járt be a művész és most vele együtt a látogató?

A kiállítás három, tematikailag egymásból építkező teremből áll a Műcsarnok alagsorában. Az első címe Zóna, a másodiké Útközben, a harmadiknak azt a nevet adtam, hogy Gesztustér, míg az egész a Térgesztusok címet kapta. A laikus azt gondolhatja, hogy itt térbeli formáról van szó, hisz képeim nagyon erős plaszticitással bírnak, vastag, rusztikus anyagokat használok, ezzel együtt sajátos atmoszférájú tereket teremtek.

Ez a befogadó számára mit jelent: valami nagyon elvont, absztrakt teret, vagy  bejuthat egy majdnem  valós térbe?

Az alkotásaim többségét látványélmények, olykor fotók inspirálják. A terek, amiket ábrázolok, valós térnek tűnnek és érződnek, ugyanakkor mégis csak belső/benső terekről van szó. Az Útközben című teremben valós utakat látunk, melyeket rusztikus festékkel és egyéb nyomhagyó eszközökkel alkottam, egyfajta belső útjárást mutatnak be.

A tér megjelenítésének különféle lehetőségeivel összecseng alkotásainak sokféle textúrája. Ebből a technikai gazdagságból mi az, amit most megmutat?  

Visszatérő textúra nálam az akril, de szinte minden képemre kerül vakolat, homok vagy föld, gyapjú, bársony, illetve plüss. Használok még fadarabokat, előfordul, hogy matt vagy fényes olajfestékkel dolgozom. Az anyag az nagy úr, szinte irányítja a kezemet, gondolataimat. A rusztikus anyagok érzések, hangulatok kifejezésére nagyon alkalmasak, kedvelem őket. Olykor kisebb tárgyakat is applikálok a képfelületbe, ami archaikussá teszi, assemblage jelleget kölcsönöz nekik. A gesztus az egyik legősibb, ösztönös jelhagyási mód. A geometria pedig a racionalitást jelképező vagy kifejező jelhagyási mód, ennek a kettőnek a társítása nagyon izgalmas feszültséget tud generálni a képeken.

Most ebben a feszültségben olyan pragmatikus, hétköznapi dolgok, mint a fenntarthatóság vagy a környezettudatosság, hogyan jelennek meg?

Itt is egy kettősségről van szó, hisz lássuk be minden művész arra törekszik, hogy maradandót, örökérvényűt alkosson. Nagyon közel áll hozzám a természet, szeretek is a természetben lenni, belőle inspirálódni. Mint mindenkit, engem is megérintenek korunk kihívásai és problémái, mint a bolygónk sorsa, így a fenntarthatóság kérdése engem sem kerül el.

Tolnay Imre Térgesztusok című tárlata 2025. szeptember 15-ig látogatható a Műcsarnokban.