Hirdetés

Szentiváni anzix

Fotó: Szlatki Jenő gyűjteménye
Földvári Gabriella
2019.10.03. 15:01

Molnár Vid Bertalan arcképét egy, a győrszentiváni Szlatki Jenő nyugalmazott tanár fotógyűjteményéből származó képről sikerült azonosítani, addig ugyanis nem tudták, hogyan nézett ki a zárdaépítő kanonok. Ez is kiderült az Életünk utcái, terei helytörténeti sorozat legutóbbi előadásán, a Kisfaludy Károly Könyvtárban.

Hirdetés

Győrszentiván közösségi és kulturális életét mutatta be dr. Unti Mária nyugalmazott főiskolai tanár, akinek előadását Szlatki Jenő fotógyűjteményéből származó képekkel illusztrálták.

Molnár Vid Bertalan

Az érdekelődők megtudhatták: jövőre lesz fél évszázada annak, hogy Szentivánt Győrhöz csatolták, a lakosság lélekszáma pedig mára 16 ezer fölé nőtt. A településen már az 1890-es években olvasóegylet működött, a könyvtárat 1853-ban alapították. Az 1900-as évek elején olyan közösségek, csoportok alakultak mint a az Iparos Ifjak Egyesülete vagy a Római katolikus Ifjúsági Egylet, melyeknek célja a hazafias, keresztény szellemű nevelés, a kultúra és a gazdasági ismeretek terjesztése volt.

Hirdetés

Dr. Niszler Teodoz bencés tanár, plébános 1920-ban szervezte meg a Mária-kongregációt a leányifjúság összefogására, amelynek félszáz leány volt a tagja. 1940-ben került Szentivánra az akkor 28 éves dr. Markos János káplán, aki fiatalos lendületet adott a helyi csoportoknak, és fő célja a falu és a telepi ifjúsága közötti ellentétek megszüntetése volt.

1941-ben Olaffson Placid atya a telepi lányok összefogásával létrehozta a dogozó lányok egyesületét, a lányok színielőadásokat tartottak és önkéntes munkát végeztek. Aztán 1949-ben minden hitmozgalmi egyesületet működését felfüggesztették és 1960-ig szinte semmilyen közösségi tevékenység nem folyt a településen – mesélte Unti Mária.

Ekkor kezdődött a klubmozgalom kiépítése, 1962-ben megalakult az énekkar, 1973-ban az idősek klubja, ezek a mai napig működnek. 1994-ben hozták létre a Szentivániak Szentivánért alapítványt, amely az egész falu közösségét megmozgatta. Feltárták a település múltját, összegyűjtötték a helyben fellelhető szellemi és tárgyi néprajzi értékeket, melyet a Kincsesházban mutattak be, könyveket, kiadványokat jelentettek meg a falut és az ott élő családokat bemutatva – tájékoztatott a nyugalmazott tanárnő, aki évekig az alapítvány elnöke volt.

Ma Szalóki Albert atya vezetésével működik a Plébánia Segítő szolgálata, 2001-ben alakult meg a Genesius színjátszó csoport, 2007-től pedig a helyiek közösségi és kulturális életét a Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ fogja össze és szolgálja.

Szlatki Jenő nyugalmazott tanár tősgyökeres szentiváni, gyerekkora óta érdekli a fényképészet és a falu története, ma félezer digitális kép őrzi Győrszentiván múltját. A legkorábbi a 19. század végéről származó, Molnár Vid Bertalant ábrázoló kép. Az ő kezdeményezésére épült zárdát 1889-ben adták át, Szentivánon, hét évvel később pedig a régi temetőben helyezték örök nyugalomra a kanonokot. Sokáig azonban nem tudták, hogyan is nézhetett ki a zárdaépítő, Szlatki Jenő kezdeményezésére azonosították régi képek, leírások nyomán. A fellelt fotó alapján készült rézkarc a róla elnevezett művelődési házban található.

A gyűjtemény Szlatki Jenő saját képei mellett szentiváni falukutatók, dr. Gunyhó Imréné Zászlós Erzsébet és Harsányiné Ferencné Miletics Ilona gyűjteményeit tartalmazza, amelyeket digitalizált.

Ma több mint félezer digitalizált fénykép őrzi a település történetét, a tájképek mellett csoportképek, portrék, katonai fotók, vagy éppen a korabeli sporteseményeket megörökítő felvételek találhatók – hangsúlyozta az előadó. A gyűjtemény pedig folyamatosan gyarapszik.

Kapcsolódó témák: #közélet |
likeold
a fb oldalunkat