Múltidéző

Strandfürdő anno

Fotó: Régi Győr
Földvári Gabriella
2022.10.23. 15:26

A Győri Vízi Élménypark munkálatai tavaly januárban kezdődtek és várhatóan jövő nyáron birtokba is vehetik a létesítményt a látogatók. A Modern Városok Program keretében megvalósuló fejlesztés során egy modern, a győriek és az ide látogatók számára is vonzó élményfürdőt alakítanak ki, amelyhez Magyarország Kormánya 21,3 milliárd forintot biztosít.

Hirdetés

A Régi Győr főszerkesztője, Kozma Endre volt segítségünkre felderíteni az egykori strandfürdő történetét. A folyóinknak köszönhetően a szabad fürdőzés évszázadokon át adott volt a győriek számára. Az I. világháború után mutatkozott először igény uszoda létesítésére, ugyanis 1918 után Győrben fellendült a sportélet, evezősök, úszók készültek országos versenyekre.

Az uszoda tervezésével Hajós Alfrédot, a „világ elismerten legnagyobb uszodaépítő tekintélyét”, az újkori olimpiai bajnokot bízták meg. Az új uszoda helyszínéül pedig a Cziráky teret jelölték ki. Az építkezés 1931 áprilisában kezdődött, és ezzel párhuzamosan elkezdték szervezni a próbafúrásokat a mai uszoda környékén, mivel a geológiai mérések szerint a mélyben akár 50-60 fokos hőmérsékletű víz is lehet – derült ki a korabeli lapok tudósításaiból.

A létesítmény 1931. július 6-án nyílt meg, egy 50×18 méter méretű nagy medencéből és egy lubickolóból állt, kiegészítve öltözőépületekkel, kazánházakkal.

Fekvése és technikai megoldása miatt pedig egyedülálló volt az országban, nemcsak az országban először alkalmazott klórtisztításos technológia miatt számított úttörőnek, hanem letisztult formálása és tiszta funkcionalitása is újdonság volt. A Cziráky-emlékműtől pedig még impozánsabb és egyedi hangulatú lett. A medencéket a Duna vizével töltötték fel és bonyolult eljárással gondoskodtak annak fertőtlenítéséről, cseréjéről és melegítéséről. Az öltözőkön kívül a pihenni vágyókat büfé, konyha és közös étkező-, napozóterasz várta. Az 50 méteres medencét egyik oldalon végigkísérte egy napozóteraszként és lelátóként is szolgáló lépcsőzetes kiemelés. A korabeli szabványok szerint a medence alkalmas volt úszó- és vízilabdaversenyek rendezésére is. Az első avatóversenyt július 9-én tartották, majd augusztusban újra jeles úszók versenyeztek, és ekkor rendezték meg az első vízilabda-mérkőzést is Győrben – tudtuk meg Kozma Endrétől.

A II. világháborús bombázások az uszodát sem kímélték, a háborút követően két évig halódott a vízi élet, majd 1947-ben újjáépítették.1962. május 1-től az első termálkút vizét, amely 2000 méter mélyről feljutó gyógyhatású víz volt, bevezették a gyermekmedencébe, és még abban az évben társadalmi munkával építettek egy új termálmedencét.

Az 50×20 méteres, 8 rajtkővel rendelkező sportmedencét, melynek vizét termálkút biztosította, 1963. június 23-án avatták fel a Vasas ETO által rendezett országos II. és III. osztályú úszó-csapatbajnoksággal.


A strandfürdő bővítési tervét 1965 januárjában tették nyilvánossá, melyben újabb termálkutak fúrása és két új medence megépítése szerepelt. A tervek októberre meg is valósultak, így Győr a régió kiemelkedő fontosságú fürdővárosa lett. A termál épületét 1988-ban robbantották fel. A ’80-as évek elején tervpályázatot írtak ki a fürdő további fejlesztésére. A rendszerváltás időszakában azonban sem pénz, sem tervek nem voltak. Legközelebb  2004. október 3-án már mint Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő nyitotta meg kapuit, és szolgálta a fürdőzőket egészen 2020-ig.

(x)

Hirdetés
Kapcsolódó témák: #élményfürdő | #Rába Quelle | #strandfürdő | #uszoda |