Nem túl gyakran fordul elő, hogy egy önkormányzati képviselő-testület feloszlassa önmagát hazánkban. Az még kevesebb esetben történt meg, de volt már rá példa, hogy az országgyűlés oszlatott fel, alapos indokkal, képviselő-testületet. Megtörténhet-e ez Győrben? Mi indokolhatja ezt, ha egyáltalán indokolhatja valami? Utánajártunk a jogszabályi háttérnek.
Pintér Bence kedden reggel a Facebook-on bejelentette: kezdeményezi a győri közgyűlés – pontosabban a képviselő-testület – feloszlatását. Mindennek okaként tálalva azzal vádolta meg az önkormányzati tulajdonban működő Győr-Szol Zrt-t, hogy mintegy 1,7 milliárd forint hiányzik az úgynevezett lakáskassza összegéből. Diószegi Judit és Néher András, a Tisza két jelöltje Facebook bejegyzésben állt ki Pintér mellett, teljes mellszélességgel támogatva a polgármesteri vendettát.
A Győr-Szol Zrt. kategorikusan és tételesen cáfolta Pintér vádjait, politikai támadásnak minősítve azt, közleményükhöz hiteles dokumentumokat is csatoltak annak alátámasztására, hogy a polgármester által keresett 1,7 milliárd forint valójában nem hiányzik a lakáskasszából.
A Győr-Szol egyébként az utóbbi napokban már a harmadik olyan önkormányzati cég, ami ellen politikai támadást indított a polgármester, aki egyúttal immár magát a várost vezető testületet is célkeresztbe állította azzal, hogy a feloszlatásról beszélt.
Az önkormányzati törvény szerint egyébként van mód a képviselő-testület úgynevezett önfeloszlatására. Ehhez a képviselő-testület saját döntésére van szükség, az adott közgyűlésen jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával a testület kimondhatja a saját feloszlását. Amennyiben nincs meg a feloszlásról szóló döntéshez szükséges kétharmados többségű szavazat, úgy az önfeloszlatásra irányuló kezdeményezés elbukik.
A jogszabály egészen pontosan így fogalmaz:
55. § (1) – A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.
A minősített többség nem egyszerű többséget, hanem ebben az esetben, ahogy azt említettük fentebb: kétharmados többségű szavazati arányt jelent.
A jogszabály kimondja továbbá: A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően. A határidő megállapításkor a feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni.
A képviselő-testület feloszlatásáról – ha a testület alaptörvény-ellenesen működik – dönthet egyébként az országgyűlés is, ebben az esetben a kormány terjeszti be a javaslatot. Erre eddig azonban nem sok példa volt, de ilyen lépésre adhat okot, ha például a helyi képviselő-testület tartósan nem működik, és a képviselők és a polgármester között kialakult tartós bizalmatlanság, az együttműködési készség teljes hiánya miatt az önkormányzat működőképességének helyreállítására nincs esély.
Bírósági döntéssel megtörténhet az úgynevezett kényszerfeloszlatás is. Erre akkor kerülhet sor, ha a képviselő-testület törvényellenes működése vagy kötelezettségszegése miatt a kormányhivatal felhívására 30 napon belül nem ül össze, vagy nem tesz eleget a jogszabályi kötelezettségeinek.
Amennyiben feloszlatják, vagy pedig feloszlatja önmagát egy képviselő-testület, időközi választást kell kiírni a választási bizottságnak a feloszlást követően 30 napon belül.
A vonatkozó jogszabály értelmében: „A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.”
A választási eljárási törvény úgy fogalmaz, hogy nem írható ki időközi választás az országgyűlési képviselők általános választása évét megelőző év április 1. napja és az országgyűlési képviselők általános választásának napja közötti időpontra. Ez azonban csak a parlamenti képviselői helyekre vonatkozik.
E jogszabály szerint azonban hasonló a helyzet a helyhatósági választások esetén is: vagyis a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évét megelőző év április 1. napja és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napja között szintén nem tartható időközi választás. Itt azonban más a határidő, mert a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választására legközelebb 2029-ben kerülhet sor.
Korábban a témában írtuk: