Július 1-jétől lépett életbe a helyi önazonosság védelméről szóló törvény (2025. évi XLVIII. törvény), amely gyökeresen átalakíthatja az ingatlanpiacot és a települések életét. Ez a jogszabály lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy saját hatáskörben döntsék el, kik költözhetnek be hozzájuk, kiknek lehet lakcíme a településen, milyen feltételekkel szerezhetnek ingatlant, illetve adót vethetnek ki a betelepülőkre, és elővásárlási jogot is gyakorolhatnak.

A magyar országgyűlés – a szándék szerint – a települések önazonosságának védelme érdekében teszi lehetővé az önkormányzatok számára, hogy feltételekhez kössék az ingatlanvásárlást, a lakcím létesítését.

Vármegyénkben eddig Győrújbarát, Vámosszabadi és Rajka település alkotott a témában helyi rendeletet.

A győrújbaráti képviselő-testület a szeptember 12-i ülésen fogadta el egyöntetűleg az új rendeletét. Kóbor Attila polgármestertől megtudtuk, a döntés értelmében a jövőben csak lakó rendeltetésű (lakás, lakóépület) ingatlanba lehet bejelentkezni. Valamint az újonnan érkezőknek 1,5 millió forint betelepülési hozzájárulást kell megfizetniük.

A polgármester szerint nem a letelepedést akarják megtiltani, hanem infrastrukturálisan szeretnék a települést fejleszteni, hiszen telt házzal működnek az intézményeik, a bölcsőde, az óvoda és az iskola, valamint a közműhálózat sem bír már el több ingatlant. „Az itt lakók életkörülményeit szeretnénk javítani férőhelyekkel, megfelelő utakkal, egészségüggyel és kultúrával” – hangsúlyozta a polgármester. A betelepülési hozzájárulásból befolyó összeget fejlesztésekre költik majd a településen.

„Úgy gondolom, valószínűleg azért született ez a döntés, mert a közművek már olyan szinten vannak, hogy nem bírnak el több háztartást. A betelepülési hozzájárulásból ezt lehetne fejleszteni. Szerintem ez az összeg komoly tétel egy családnál, így ha valaki Győrújbarátra akar költözni, annak ezt is mérlegelnie kell” – vélekedik a helyi állatorvos, dr. Rácz Elemér.

Benkéné Huszár Zsóka helyi lakos szerint a falu gyakorlatilag megtelt, így ez egy szükséges döntés volt.

„Jogosnak tartom az új rendeletet. A falu tele van, a közlekedés szempontjából szinte már élhetetlen, és az intézmények is túlterheltek. Aki ide akar költözni, az kalkuláljon a másfél milliós összeggel” – mondta el véleményét Vedó-Bálint Eszter.

Tarr Vilmos az új jogszabályt pozitívan fogadta. „Legyen a lakosoknak joga eldönteni, kivel élnek együtt! Az összeggel és a módszerrel kapcsolatban kettős érzéseim vannak. A győrújbaráti ingatlanárakat tekintve, ha valaki itt akar letelepedni, akkor a másfél millió forintos hozzájárulást nem tartom magas árnak.”

Az összeg megfizetése alól mentesül az, akinek a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező hozzátartozója van, vagy bizonyítja vagy legalább valószínűsíti, hogy a születését követő tíz évben maga vagy valamely hozzátartozója legalább tizenkét hónapot a településen élt. A győrújbaráti rendelet október 15-től lép hatályba.

Vámosszabadi község képviselő-testülete is megalkotta saját rendeletét, amelyet július 30-tól már alkalmaznak is a település bizonyos területeire korlátozva.

Ambrus Gellért polgármester szerint erre azért volt szükség, hogy igazodjanak a fejlesztési koncepciójukhoz, hogy „megakadályozzák” azt a lakosságnövekedést, amely nem fér bele ebbe a koncepcióba, nem segíti a fejlesztési irányt.

„A rendelet alkotásával Sárás II-n és a zártkerti részeken szeretnénk megakadályozni a túlnépesedést, hiszen ezeken a területeken nincsenek kiépítve a közművek. Valamint ezzel szeretnénk védeni a már ott élők életminőségét is. Összességében a rendeletünk a település 95 százalékát nem befolyásolja” – tájékoztatott a polgármester.

A rendelet értelmében bizonyos területeken – Sárás II., zártkertek, valamint Újtelep utca, Duna utca és Bajcsy-Zsilinszky utca – ingatlantulajdont szerezni, lakcímet vagy tartózkodási helyet létesíteni a rendeletben foglaltak szerint lehet.

Fontos tudni, hogy a törvény nem vonatkozik azokra az ingatlanügyletekre, amelyeket a helyi rendeletek hatályba lépése előtt kötöttek meg. A korlátozás nem vonatkozik a családi otthonteremtési támogatással (CSOK), az Otthon Start programmal vásárlókra. Nem vonatkozik cégekre, alapítványokra.

Az önkormányzat a jogvédelmi eszközöket egy naptári évben legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg és ahhoz is joga van, hogy szabadon bármilyen mentességet bevezessen

Vármegyénkből kitekintve kiderült, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőkeresztes volt az első település, ahol a július 1-jén életbe lépett helyi önazonosság védelméről szóló törvény értelmében, még annak életbe lépése előtt pár nappal megalkották a helyi rendeletet, amely az ingatlanvásárlások esetében elővásárlási jogot biztosít az önkormányzatnak.

Taktaharkányba például augusztus végétől csak olyanok beköltözését engedélyezik, akiknek van érettségijük vagy valamilyen szakképzettségük, és kifizetnek 50 ezer forint betelepülési hozzájárulást. Kiskunhalason a büntetett előéletű embereknek tiltanák meg a betelepülést, Pélyen pedig az erőszakos bűncselekmény miatt büntetett előéletűek és a büntetőeljárás alatt állók sem létesíthetnének lakcímet. Újlengyel önkormányzata is szigorított: a település él az elővásárlási jogával, nem létesíthet lakcímet az, aki az elmúlt két évben nem dolgozott 365 napot, valamint 20 ezer forintos betelepülési hozzájárulást is kell fizetni.

Ingatlanosok, ingatlan-adásvétellel foglalkozó ügyvédek arra hívják fel a figyelmet, hogy ingatlanvásárlás, telekvásárlás és építkezés előtt mindig érdemes tájékozódni a településen érvényes helyi szabályozásról. Ezt elsősorban az adott önkormányzatnál lehet megtenni személyesen, vagy az önkormányzat honlapján, vagy a Nemzeti Jogszabálytár weboldalán.

A győri önkormányzattól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a város nem tervez ilyen helyi rendeletet alkotni.