Fogyasztóvédelem
Egy terméknek lényeges tulajdonsága az érte fizetendő ár, mely a fogyasztók számára az eligazodást jelentő egyik legfontosabb mérce a versenyző áruk közötti választás során. A döntési folyamatban ugyancsak lényeges, hogy egy kedvezményesen kínált termék milyen mértékű megtakarítást tesz lehetővé a fogyasztó számára.
1. Akciós és „eredeti” árak összehasonlítása
Gyakran a fogyasztóval egyszerre kerül ismertetésre az akciós és a nem akciós („eredeti”) ár, amely révén a fogyasztó tájékoztatást kap egyrészt az adott termékért az akció időtartama alatt fizetendő árról, másrészt a nem akciós árhoz képesti megtakarításról.
Tisztességtelennek minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amikor a fogyasztó valamilyen okból nem a közölt mértékű árkedvezményben részesül, így nem valósul meg az ígért megtakarítás. Ez akkor állhat elő, ha
- a vállalkozás nem teszi lehetővé az akció időtartama alatt a fogyasztók számára, hogy az ígért áron vásárolják meg az árut, vagyis az üzletben az előzőleg közöltnél magasabb árat kell fizetni.
- a közölt „eredeti”, magasabb árat korábban nem alkalmazta a vállalkozás. (Korábban nem forgalmazott termék bevezető akciós áron történő árusítására akkor van egy vállalkozásnak lehetősége, ha az áru akció utáni ártörténete igazolja, hogy annak lezárultát követően valóban a feltüntetett magasabb ár minősült jellemzőnek.)
- a magasabb árat ugyan alkalmazta korábban a vállalkozás, de az akciót közvetlenül megelőző időszakban az
– nem érvényesült,
– csak kivételesen, illetve átmeneti jelleggel (pl. ésszerűtlenül rövid ideig) érvényesült, vagyis nem minősíthető az akciót megelőző időszak jellemző árának. (Utóbbi két esettel kapcsolatban megjegyzendő az is, hogy a folyamatosan, huzamosabb ideig alkalmazott akciós ár az áru jellemző árának minősülhet, amire egy újabb akció során tekintettel kell lenni.)
Kiemelendő, hogy a fogyasztó döntési folyamatát befolyásolja már önmagában annak közlése is, hogy az ár kedvezményes. Ezért az „eredeti”-akciós ár összehasonlítása nélkül is megtévesztő lehet valamely árat kedvezményesnek nevezni akkor, ha ez a jellege ténylegesen nem áll fenn.
2. „Akár” állítások
Az árkedvezményeken alapuló kereskedelmi gyakorlatok közé tartozik az a szintén gyakran alkalmazott forma is, amikor több, különböző mértékű kedvezménnyel kínált terméket reklámoznak egy közös, összefoglaló üzenetben. Ebben az esetben a hirdetés általában az akció időtartama alatt elérhető legnagyobb megtakarítás mértékére vagy arányára helyezi a hangsúlyt, vagyis azt közli: a fogyasztók például akár 50%-os mértékű kedvezményben részesülhetnek. Ez önmagában természetesen nem számít jogszerűtlennek, ahogy az sem, hogy a vállalkozás ilyenkor igyekszik az akcióban érintett termékek különböző mértékű árcsökkentései közül a vonzóbbakat, nagyobb arányúakat kiemelni. Ugyanakkor az ilyen esetekben is lényeges, hogy a fogyasztók számára közvetített üzenet ne legyen alkalmas döntéseik tisztességtelen befolyásolására. A fogyasztói döntés meghozatala ugyanis egy folyamat, amelynek nemcsak az egészét, hanem egyes szakaszait is védi a jog: elvárható, hogy a figyelem felkeltése, a vevők „becsalogatása” se történjen tisztességtelen módon.
Ha egy vállalkozás kereskedelmi gyakorlatában „akár” állítást fogalmaz meg, akkor három feltételnek kell megfelelnie:
1. A kedvezménnyel érintett termékek, szolgáltatások kínálatának
- vagy a vállalkozás által kínált valamennyi termékhez, szolgáltatáshoz,
- vagy – abban az esetben, ha a kedvezménnyel érintett termékkör, szolgáltatáskör megjelölésre kerül a kampányban – a megjelölt termékkörhöz, szolgáltatáskörhöz
kell kapcsolódnia, annak vonatkozásában tipikusnak kell minősülnie (pl. a kínált termékkör, átlagár alapján).
2. Az érintett termékkörnek reálisan elérhetőnek kell lennie, vagyis az „akár” ígérettel ténylegesen megvásárolhatóknak el kell érnie az összes, a reklámmal érintett termék legalább 10%-át.
3. A kereskedelmi gyakorlat egyéb körülményei nem módosíthatják azt tisztességtelen irányba. Ilyen körülmények lehetnek például az „akár” kikötés feltételrendszerének észlelhetősége, reális megismerhetősége; az érintett termékek mesterséges felduzzasztása, hogy arányuk elérje a 10%-ot; vagy a készlethiány.—
Ingyenes fogyasztóvédelmi és versenyjogi tanácsadás Győrben
A Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda (GVTI) csapata díjmentesen segít a győrieknek fogyasztóvédelmi és versenyjogi problémáik megoldásában. A GVTI fogyasztóvédők célja az, hogy segítsék a tudatos döntéshozást, és a panaszok rendezését. Sikeresebb a panaszkezelés, ha a fogyasztók és vállalkozók tisztában vannak problémájuk jogszabályi hátterével. Ezeknek a jogoknak a megismerésében és panaszlevél megírásában segít teljesen díjmentesen, – a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából, vele együttműködésben dolgozó, – Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda.
Szakterületeik: megtévesztő reklámok, szavatosság és jótállás, üdülési jog, termékbemutatók, közüzemi szolgáltatások, internetes vásárlások, jelentős piaci erővel való visszaélés, utazási szerződések, légi utasok jogai, üzletfelek megtévesztése.
Elérhetőségek:
9022 Győr, Bajcsy–Zsilinszky u. 44 sz., 2.em., 202.
Tel: +36 30 891 6625
E-mail: gyor@versenyugyi-tanacsadoiroda.hu
Nyitvatartás:
Hétfő: 12:00-16:00
Kedd: 9:00-13:00
Szerda: Zárva
Csütörtök: 12:00-16:00
Péntek: 9:00-13:00