A sikeres megküzdési stratégia életre szóló önbizalmat ad

Milyen az élet egyszülős cipőben?

Illusztráció: Freepik

Többféleképpen lehet szülőként gyermekkel egyedül maradni, de ennek következtében nem feltétlenül kell magányosnak lenni. Dr. Tróznay Katalin coach, jogász, a győri Egyedülálló Szülők Klub vezetője beszélt az egyszülős családmodell megítéléséről és a társadalmi érzékenyítés fontosságáról.

Ha csak a számokat nézzük, a házasságok fele válással végződik, a gyermekek 50 százaléka már házasságon kívül születik. Ma megközelítőleg 350 ezer családból hiányzik az édesapa vagy édesanya. Félmillió gyermek van Magyarországon, aki egyszülős családban él. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy kiegyensúlyozott családhoz képest hátrányban nő fel.

„Ha valaki a gyermekét, gyermekeit egyedül neveli, mert elvált, özvegy, vagy már a várandósság alatt a másik vér szerinti szülő nem vállalta a gyermeket, vagy lemondott róla, illetve ha egyedül fogadta örökbe és egyedül neveli” – sorolta dr. Tróznay Katalin mit jelent az egyszülős család.

„Fontos, hogy népszerűsítsük magát a megküzdési folyamatot, azt az egyszülős családi létet, amely ugyanolyan értékű és boldog tud lenni, mint egy hagyományos családmodell. A sikeres megküzdési stratégia életre szóló önbizalmat ad, segít a magánéleti válság után újra talpra állni, és teljesíteni a megváltozott élethelyzettel járó feladatokat” – hívta fel a figyelmet a klub vezetője, aki egy színdarabhoz hasonlította az életet, amelynek egyik felvonása lehet az egyszülős családi élet. „Ha hitünk szerint életünk egyszeri és megismételhetetlen, akkor meg kell találnunk a legjobb jövőképet magunk és gyermekünk miatt is. Abból a felvonásból kell kihozni a legyjobbat. Szakemberként, barátként vagy közösségként segítenünk kell, az ítélkezőket, szánakozókat pedig meg kell ismertetni olyan konkrét élethelyzetekkel, amelyből kiderül, milyen problémákkal küzdenek a gyermeküket egyedül nevelők a hétköznapokban.”

Az Egyedülálló Szülők Klub vezetője elmondta, az idők során nem nagyon változott a szemlélet, pedig a hagyományos kétszülős családok is kerülhetnek bármelyik pillanatban hasonló helyzetbe, ezért kellene a sajnálatot vagy akár a megbélyegzést kerülni. Egyszülős családdá válni nem tragédia, hanem egy élethelyzet, amelyről beszélni kell. Ha úgy tekintünk erre a témára külső szemlélőként, hogy saját magunknak is hány olyan helyzetünk volt már, ami aztán megváltozott, akkor objektívebben tudunk róla beszélni, elfogadni a benne élőket. „Ha a környezetünkben találunk válófélben lévő vagy egyszülőssé váló családtagot, akkor meg kell tudnom őt szólítani, a bennem lévő „embert” hozva a felszínre. Hogy érzed magad?, Segíthetek valamiben?, Akarsz róla beszélni? kérdésekkel empátiát gyakorolok, elfogadóvá válok” – tette hozzá dr. Tróznay Katalin.

A klub célja az érintettek segítése és a társadalom érzékenyítése a más élethelyzetű emberek iránt. Van közös út az egyszülős családok életében, amin mindenkinek végig kell menni. Egy buszjárat útvonalához hasonlítható, felszállunk a járműre, vannak állomások, de az út megélése nagyon egyéni. Függ attól, hogy ki milyen családi mintát hoz magával, milyen a saját karaktere, és az is egyéni, hogy ki mit cselekszik ezen időszak alatt. A felelőssége abban van, hogy ne családi minták alapján viselkedjen, hanem a jelenben tegye hozzá a maga legjavát. Az egyszülős családdá válás első szakasza a krízis, amely leginkább igényli a baráti, szakmai vagy jogi segítséget, és ezért fontos nem szégyellni a segítségkérést. Ugyanannyira elengedhetetlen az is, hogy a támogatás célt érjen. Legyen az akár pszichológus segítő terápiája, akár jogi képviselet vagy egyéni tanácsadás, amely a járvány miatt egyre hangsúlyosabb, például az olyan esetek megoldásában, mint krízishelyzetben az erősödő családon belüli bántalmazás.

Rádiós szerkesztő: Farkas Mónika