Hirdetés

Megkezdődött a másodfokú eljárás

Fotó: Wikipédia
MTI
2019.12.05. 18:30

Megkezdődött a vörösiszapper másodfokú eljárása csütörtökön a Győri Ítélőtáblán. Az ügyész a megismételt elsőfokú eljárásban meghozott, tíz ember bűnösségét kimondó ítélet súlyosítását indítványozta, a védők pedig annak abszolút hatályon kívül helyezését vagy módosítását kérték.

Hirdetés

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

A csütörtökön megkezdődött másodfokú tárgyaláson Fejes Péter ügyész perbeszéde előtt az iszapömlés után készült fotókat vetített, majd azt mondta, a katasztrófáért és annak következményeiért, a közveszélyokozásért és annak el nem hárításáért a vádlottakat büntetőjogi felelősség terheli, ezért büntetőjogi felelősségük teljes körű megállapítását és szigorú büntetés kiszabását indítványozta.

Hirdetés

Bánáti János, az elsőrendű vádlottnak, B. Zoltánnak az ügyvédje perbeszédében azt hangoztatta, hogy a megismételt ítélet rossz és törvénysértő, egyebek mellett azért, mert a bírói tanács figyelmen kívül hagyta az eljárási alapelveket, az általa megállapított tényállás így megalapozatlan.

Pál Helga, a másodrendű vádlottnak, D. Józsefnek az ügyvédje mintegy kétórás perbeszédében azt mondta, hogy az abszolút hatályon kívül helyezési döntésnek szerinte két indoka van. Az egyik, hogy a megismételt elsőfokú eljárást levezető bírói tanács elnöke nem rendelkezett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kinevezésével, pedig a büntetőeljárásról szóló régi törvény szerint a vörösiszapper a közveszélyokozás vádja miatt e jogszabály hatálya alá tartozik.

Bár a büntetőeljárásról szóló új jogszabály már nem írja elő az OBH elnökének kinevezését, az ügyvéd meglátása szerint a perre nem az új, hanem a régi törvény vonatkozik; az alapján pedig nem volt törvényes a bírói tanács felállása, ami a törvény szerint automatikusan abszolút hatályon kívül helyezést von maga után.

Az ügyvéd azzal is érvelt, hogy a közveszélyokozás miatt – szintén a büntetőeljárásól szóló törvény szerint – a Veszprémi Törvényszéknek kellett volna a megismételt tárgyalást lefolytatnia. Az, hogy a Győri Törvényszék tárgyalta az ügyet, Pál Helga védő szerint nem volt törvényes, és ez szintén abszolút hatályon kívül helyezési jogot von maga után.

Hozzáfűzte: ha a bíróság nem fogadja el a hatályon kívül helyezési fellebbezési indítványát, akkor változtassa meg az ítéletet a Veszprémi Törvényszék által megállapított tényállás szerint, mert a Győri Törvényszék a megismételt eljárásban nem indoklási kötelezettségének tett eleget, hanem új tényállást állapított meg, holott az előzőt a Győri Ítélőtábla megalapozottnak tekintette.

Pál Helga szerint a Győri Törvényszék félreértette feladatát, mert érdemi bizonyítás nélkül fogalmazott meg új tényállást. Hozzátette, míg a Veszprémi Törvényszék 178 tanút és 24 szakértőt hallgatott meg, addig a győri egyet sem. Szerinte a törvényszék nem volt tisztában a Mal Zrt. szervezeti felépítésével, működésével, nem ismerte a helyszínt, a geotechnikai folyamatokat és technológiai hiányosságai voltak.

A további tizenegy vádlott védője is azt kérte az ítélőtáblától, hogy vagy helyezze hatályon kívül a megismételt eljárás ítéletét, vagy módosítja azt úgy, hogy a Veszprémi Törvényszék által megállapított tényállást vegye alapul és bizonyítottság hiányában mentsék fel védenceiket.

A per pénteken folytatódik ügyészi viszonválasszal, továbbá a vádlottak szólalnak fel az utolsó szó jogán.

Az előzményekről bővebben ITT írtunk.

Kapcsolódó témák: #Győri Ítélőtábla |
likeold
a fb oldalunkat