Ünnepélyes keretek között a győri Menház megújult pincéjében nyílt meg az a hiánypótló és korszakalkotó történelmi, interaktív tárlat, amely a város zsidóságának történetét meséli el.
A tárlatról elsőként Villányi Tibor, a Győri Zsidó Hitközség elnöke beszélt, aki kiemelte, először egy Holokauszt emlékkiállítást szerettek volna megvalósítani, de úgy gondolták, hogy Győr zsidó történelme megérdemli azt, hogy ne csak a szomorú időszakokat mutassa meg az érdeklődőknek, hanem azt, hogyan emelte a zsidó közösség a várost egy ipari központtá. A vezető felidézte a menház egykori szerepét. “A Menház küldetése pedig nagyon is gyakorlati volt, hiszen 1944 tavaszáig jótékonysági szolgálatot teljesített a szegény sorsú gyermekek étkeztetését és idősek gyámolítását segítette. Ez a ház a segítség csendes, mindennapi munkájáról szólt”– emelte ki az elnök, aki arról is beszélt, hogy több, mint 80 évvel később feladatuk, hogy megmutassák a győrieknek milyen prosperáló munkát végeztek az elődök.
Az eseményen dr. Grósz Andor a Magyarországi Zsidó Hitközségek elnöke is felszólalt. “A győri zsidóság egyszerre kötődött Budapesthez és Bécshez, de kulturálisan és gazdaságilag talán még szorosabban az utóbbihoz. A XIX. század modern zsidó tudományossága gyakran a múlt fájdalmait vagy éppen idealizált emlékeit állította középpontba. Mi, a XXI. században azonban más utat választottunk. A kiállítás nemcsak a tragédiákat mutatja be, hanem azt a közös építkezést is, amely a modern Magyarország kialakulásához vezetett. A gyarapodás és a pusztulás egyaránt közös történetünk része. A holokauszt örökre meghatározza a zsidó emlékezetet. Elvesztett családtagok, elpusztított nemzedékek, hiányzó alkotó emberek, és mindez pótolhatatlan veszteség a magyar társadalom számára is. A Holokauszt Emlékközpont kuratóriumi elnökeként kötelességem ezekre a törekvésekre ráirányítani a figyelmet”– fogalmazta meg az elnök.
A rendezvényen Pintér Bence polgármester is köszöntötte a megjelenteket. “A kiállítás, amit ma megnyitunk, a győri történelem egy nagyon fontos szerepét ismerteti. Egy olyan szerepét, amely mind a jó, mind a rossz döntésekről nagyon egyértelmű példákat ad. Olyan ismereteket, amelyeket minden győrinek tudnia kell. Hiszen manapság azt mondjuk, hogy a Kossuth utcáról a győrieknek még az elindult városrész rehabilitáció mellett is inkább negatív dolgok jutnak az eszébe. A Kossuth utca egykor Győr legfontosabb gazdasági ütőere volt, amely mentén a gyönyörű élet szerves részét képező népes győri zsidó közösség felépítette azokat a gyárakat és üzemeket, amelyek megalapozták mai gazdaságunkat és gazdagságunkat” – mondta el a városvezető.
Szijjártó Pétert képviselve, dr. Sztáray Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára tartott beszédet a megnyitón. “Szijjártó Péter képviseletében jöttem, akinek Győr városa általában is nagyon fontos, de másokkal együtt őneki is főszerepe volt abban, hogy a Menház, illetve a kiállítás tereinek a felújításához anyagilag is hozzájáruljunk. Mindig is fontosnak tartotta azt, hogy a győri kulturális örökség az tovább éljen és ennek ő is tudja, hogy mennyire fontos eleme a győri zsidó közösség hagyománya és a győri zsidó közösségnek a történelme. És ez nem csak egy belső története egy közösségnek, amit majd látunk, hiszen a zsidó közösség mindig is szerves része volt a nem zsidó magyar közösségnek. És pont emiatt nagyon fontos az, hogy ha ez a kiállítás megnyílik, akkor legyen mód arra, hogy minél többen eljöhessenek a közösségen kívülről is, és bátorítom a Menház vezetőit, illetve azokat, akik a kiállítást szervezik, hogy minél több iskolát hozzanak el Győrből és a környékről, hogy ők is szembesüljenek azzal, hogy milyen óriási zsidó hagyomány van itt Győrben, holdvonalon, és mi az, ami elveszett aztán a második világháború alatt”– emelte ki az államtitkár.
Az eseményen Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára személyesen nem tudott jelen lenni, az ő gondolatait a műsorvezető olvasta fel.
A kiállítás nem jöhetett volna létre a Győri Zsidó Hitközség, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr Város Levéltára, a Külügyminisztérium és a Miniszterelnökség támogatása nélkül. A tárlat öt teremből áll, a cél pedig az volt, hogy a narratívák helyett az interaktivitás legyen a fókuszban. Nagy szerepet kapott a látvány, melyet hangokkal, fényekkel egészítettek ki. Leginkább a kulturális antropológia adja a tárlat keretét. “Az első terem egy premodern, modern világ kettősségét mutatja, utána egy modern világba érkezünk, ahol már nem vallási elvek szerint történik az együttműködés. Látjuk kibontakozni részvénytársaságok, befektetők formájában a helyi zsidó elitet, hogy miként működik együtt a nem zsidó elittel, a következő teremben a társadalmi kontextus látható, például sport, utazás, nemzeti keretek. A Holokauszt egység ennek a törését mutatja be és a legutolsó teremben láthatóak a túlélők és a leszármazottaik”– számolt be a Győr Plusz Médiának Glässer Norbert a tárlat kurátora, a Holokauszt Emlékközpont munkatársa, az SZTE docense.