A félelemhez mindenkinek joga van. A tömeges, oktalan félelemkeltéshez azonban senkinek sincs. Most már ott tartunk, hogy egy nem létező akkumulátorgyár ártalmaival, veszélyeivel gerjesztik az indulatokat.

Az ismeretlen új, mindig nagyobb aggodalmat vált ki az emberekből, mint az, amivel naponta együtt élünk. Az akkumulátorok veszélyeivel rémisztgetett győrszentiváni emberek sem örülnének annak, ha szomszédságukban az elektromos autók erőforrásait gyártó üzem épülne. A félelmeikért őket sem megvetni, sem kigúnyolni nem szabad. Akkor sem, ha egyelőre semmiféle döntés nem született ilyen gyár győrszentiváni telepítéséről.

Éppen ezért gondoltam úgy, hogy – noha mielőtt bölcsészi pályára léptem volna, szereztem egy vegyésztechnikusi végzettséget is, valamennyire ismerem tehát a nehézvegyipart – ebbe a vitába nem szállok be. Azonban annyi szakmai sületlenség, vélhetően tudatos manipuláció, politikai hátszelű, félrevezető képtelenség lát napvilágot ezzel kapcsolatban, hogy legalább önmagam megnyugtatására leírom a véleményemet.

Június 5-én az ügyet folyamatos izzásban tartó Telex a hvg-re is való utalással, azzal a vérfagyasztó címmel jelentette meg írását: Akkugyártáshoz használt, magzatkárosító anyagot fedeztek fel a győri talajvízben. Az ATV drámai hangon jelentette be „magzatkárosító” oldószer jelenlétét Győrszentivánon. A regionális ugytudjuk.hu oldal is sietett haladéktalanul közzétenni a helyiek mérési eredményeinek pár, szakértői értelmezés hiányában ijesztőnek ható paraméterét, melyet egyébként furcsa módon az önkormányzatnak nem mutattak meg a vizsgálatot kezdeményező civilek. Először azzal érveltek: az általuk megbízott szakértő cég megtiltotta, hogy harmadik féllel is teljes egészében megosszák az eredményeket. Később aztán adott időpontban egy buszmegállóban (!) betekintést nyerhettek az anyagba az emberek. Teátrális kufárkodás volt ez az információkkal.

A városházára külön meghívták a civileket egy beszélgetésre a mérésekről való tájékozódás végett, ám közvetlen a találkozó előtt a vizsgálat kezdeményezői lemondták az eseményt, új időpontot kértek.

Ki titkolózik itt, és mit titkol? Ki játszik felelőtlenül az ott élők félelmeivel?

Mindenesetre az egyik, nyilvánosságra hozott mérési adat ismeretében kimondhatjuk: Győrszentivánon csoda történt. Az akkugyárról még csak döntés sem született, de a gyártási folyamat egyik vegyszere, az NMP már felbukkant a városrészben. Gyárnak híre sincs, ám az NMP, amitől az akkugyártás következményeként kifejezetten tartottak a civilek, titokzatosan megjelent a talajvízben.

A „reprodukciós toxicitást” is magában hordozó NMP egyébként nem más, mint az  N-metil-2-pirrolidon. Ugye, már a neve is ijesztő! Ezt a vegyszert mellesleg a világ minden részén használják, többek között a növényvédő szerek gyártásában, a kőolajiparban, a gyógyszeriparban, az elektronikai iparban, és a fémiparban zsírtalanításra. Ahol tehát ilyen tevékenység folyik – gyakorlatilag minden ipari parkban –, ott az alkalmazott zárt rendszerek ellenére csekély mennyiségben esetenként kimutatható.

A talajvíz alacsony NMP-koncentrációja azonban semmiféle élettani hatást nem okoz. Az anyag gyorsan lebomlik, az élő szervezetekben pedig nem halmozódik fel. Jogszabályban vagy hatósági határozatban megkövetelt határértéke nincs is.

Győrben az Audi bevallottan dolgozik ezzel az anyaggal. A helyi civilek által hangoztatott mérések eredményeinek hallatán azonnal el is rendelték a talajvíz vizsgálatát, és kiderült: tőlük biztos nem származik ez a szennyezés, az ő mérőkútjaikban ugyanis nem lehetett kimutatni.

A média, ezen belül főleg a Telex, az ugytudjuk.hu továbbra is tölti a nem létező akkumulátorgyár veszélyeit. Sok lap pedig automatikusan átveszi tőlük az írások lényegét. A Telex – együttműködve a nálunk forgató Deutsche Wellével – talált egy riportalanyt, aki kamerába mondta, hogy korábban akkugyárban dolgozott, ahol állandóan betegeskedett, ezért aztán három nap (!) múlva ott is hagyta a munkahelyét. Az „etanol 97” (gyakorlatilag finomszesz) pedig úgy szétmarta a torkát, hogy másnap reggel nem tudott megszólalni. Hogyan került 97 százalékos alkohol az akkugyártás folyamatába? A hölgy szerint úgy, hogy azzal szoktak takarítani.

A témában hosszú távú szenzációt sejtő sajtóorgánumok nem fogják elengedni a történetet. Győrszentivánról eddig főleg azt hangsúlyozták, hogy a gazdák nem herdálják el a jövőt, amit örököltek, ezért semmi pénzért nem válnak meg a földjeiktől. A vételi árak emelésével azonban gyakorlatilag már mindenki eladta a földjét. Az önmagukat civilként beállító, főleg LMP-aktivisták ezek után ellenük fordultak. Most a média is inkább a gazdákat okolja, és sugallja árulásukat.

A civilek meg készülnek a választásokra.