Hirdetés
Iskolakezdés

Ki érett, alkalmas az iskolakezdésre?

Fotó: O. Jakócs Péter
Nagy Dóra
2020.12.05. 13:43

Hamarosan kérvényezni kell a szülőknek az Oktatási Hivatalnál, ha azt szeretnék, hogy a tanköteles kort elért gyermekük még egy évet óvodában maradhasson. Az iskolaérett gyermek jellemzői mellett lapunk utánajárt az eljárás lebonyolításának.

Hirdetés

A tanköteles kort, vagyis a hatodik életévét elérő gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben maradásáról 2020. január 1-jétől az Oktatási Hivatal dönt.

Az eljárást a szülő/gyám indíthatja el. A 2021/2022. tanév vonatkozásában a kérelmeket 2021. január 1-jétől január 15-ig lehet majd benyújtani. (Az Oktatási Hivatalnak a 2021. január 1-je előtt, valamint a határidő lejárta után érkezett kérelmeket nem áll módjában elbírálni.)

Hirdetés

A kérelemben bármilyen releváns ok, körülmény, állapot, tény megfogalmazható, amely indokolttá teszi az iskolakezdés halasztását. Ezek alátámasztásához csatolni kell – ha van – a dokumentum(ok) másolatát (szakorvosi vélemény, pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának szakvéleménye, fejlődést nyomon követő nyomtatvány stb.). Az eljárásban ezek vizsgálatára kerül majd sor. A szülő a kérelméhez elkérheti az óvodától a gyermek fejlődését nyomon követő nyomtatványt is, és azt is csatolhatja. Így az Oktatási Hivatalban a kérelemmel foglalkozó szakemberek közvetve az óvoda véleményére is figyelemmel lesznek – írta közleményében a hivatal.

Ha az Oktatási Hivatal úgy ítéli meg, hogy a megalapozott döntéshez különleges szakértelemre van szükség, akkor a területileg illetékes szakértői bizottsághoz fordul, amelynek munkatársai megfelelő szakértelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy megítéljék a gyermek fejlettségét. A szakértői bizottság komplex pedagógiai – gyógypedagógiai – pszichológiai, szükség szerint orvosi vizsgálat alapján alakítja ki szakvéleményét, és az Oktatási Hivatal ez alapján dönt.

Az Oktatási Hivatal döntése kötelező, ha például a hivatal engedélyezi az iskolakezdés halasztását, utóbb a döntés kérelemre történő visszavonására nincs lehetőség.

Az Oktatási Hivatal figyelmeztet, a kérelem elbírálásának feltétele, hogy a kérelmező a www.oktatas.hu oldalon található formanyomtatványt használja.

A jogszabályok alapján nincs szükség a halasztás ügyének elindítására, ha az illetékes pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága a sajátos nevelési igény, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával összefüggésben a határidő lejárta előtt (azaz január 15. napjáig) kiállított szakvéleménye már javasolta, hogy a gyermek maradjon további egy nevelési évig óvodában. A szülőnek ilyen esetben a szakértői bizottság szakvéleményét a gyermek óvodájában mielőbb be kell mutatnia, az óvoda a köznevelési információs rendszerben rögzíti ezt a tényt, és a tankötelezettség egy évvel való elhalasztását.

Kikértük az Oktatási Hivataltól a tavalyi számadatokat. Azt közölték, hogy tavaly 10874 kérelem érkezett hozzájuk országosan a tankötelezettség kezdő időpontjának halasztására. Győr-Moson-Sopron megyében 315 eljárás indult, ebből 257 esetben adtak helyt a kérelemnek.

Hogyan lehet eldönteni, hogy egy gyermek érett-e, alkalmas-e az iskolára? A kérdés megválaszolása minden esetben rendkívül összetett feladat. A Pécsi Tudományegyetem korábban készített tanulmányt arról, mik az iskolaalkalmasság feltételei, mik az iskolaérett gyermek jellemzői, a megállapítások több pontban összecsengenek például Deliága Éva pszichológus, a HVG Extra Pszichológiának még 2017-ben a témában megfogalmazott véleményével.

Vizsgálni kell, hogy a gyermek elérte-e a megfelelő testi fejlettséget, valamint pszichés és szociális érettséget.

A tanulmány szerint fizikálisan kész a gyermek az iskolára, ha teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása egyre inkább összerendezett, koordinált, csakúgy, mint kezének finommozgásai. Képes befolyásolni, szándékosan irányítani mozgását, viselkedését, testi szükségleteit.

Az iskolalakalmasság pszichés vonatkozása: érdeklődést, nyitottságot mutat a környezete felé, értékelése, észlelése egyre jobban fejlődik. Az önkéntelen figyelem és az emlékezés mellett, megjelenik a szándékos emlékezés és figyelem. Gondolkodásában képes elszakadni a cselekvéstől és a szemléletességtől, elemi fogalmi gondolkodása kezd kialakulni. Megfelelő hangsúllyal és tempóval képes folyamatosan, érthetően kommunikálni, hallgatja, ha más beszél. Elemi ismeretei vannak önmagáról és környezetéről (például képes pontosan elmondani a nevét, lakcímét, szülei nevét, foglalkozását; ismeri a napszakokat, évszakokat, észreveszi az időjárás és az öltözködés közti összefüggéseket).

A gyermek szociális érettségét az mutatja, ha képes a felnőttekkel és kortársakkal aktívan és eredményesen együttműködni, betartja az elemi szabályokat, rendelkezik kellő önfegyelemmel, feladattudattal és felelősségérzettel.

A HVG-nek Deliága Éva pszichológus is azt hangsúlyozta, a jó intellektuális, kognitív képességek csak részben garantálják a sikeres iskolai pályafutást, s a testi adottságok mellett minden eddiginél nagyobb súllyal esik latba a szociális érettség. A szakember szerint ez a kompetencia egyfajta érzelmi érettséget, kudarctűrő képességet jelent, valamint a közösségbe illeszkedéshez szükséges normák észlelését és betartását. Továbbá az autonóm munkavégzést, instrukció követését, a szabályok betartását, jó munkatempót, illetve a figyelem irányításának képességét.

Kiemelés:

A jó intellektuális képességek csak részben garantálják a sikeres iskolai pályafutást

Kapcsolódó témák: #iskola |
likeold
a fb oldalunkat