A temetésen csak a legszűkebb család vehet részt

Keresztelés, esketés és temetés a Győri Egyházmegyében

Fotó: Győr+
Földvári Gabriella
2020.04.25. 12:19

A keresztelést és az esküvőt későbbre halasztják a hívek a Győri Egyházmegye területén, de a temetéseknél a jelenlegi helyzetben is nagy igény mutatkozik egyházi szertartásra. A vírusjárvány kapcsán kialakult szükséghelyzetben a szertartások megváltozott rendjéről Kálmán Imre püspöki irodaigazgatót kérdeztük.

Nincs megtiltva sem az esküvő, sem a keresztelő megtartása, de az Egyház a legrövidebb szertartást és a legszűkebb részvételt kéri. Ezeket az örömteli ünnepléseket ezért inkább későbbre halasztják. A keresztelő minden családnak nagy ünnep, de különösen a nagyszülők tudnak örülni neki, akikre a legveszélyesebb a vírus, és ők azok, akik nem bírnák ki egy puszi, egy ölelés nélkül a szertartást. Az atya tudomása szerint az elmúlt egy hónapban az egész országban csak egyetlen keresztelőt tartottak: különleges engedéllyel egy mentősnek állt triatlonost kereszteltek meg a fővárosban.

A tavaszi esküvőket a párok őszre tették át, vagy pedig kivárnak, akár egy évet is, hogy megnyugtató módon szervezhessék meg a nagy napot. Jelenleg azonban az esküvőt megelőző, kötelező jegyesoktatások félbemaradtak, a kialakult körülmények miatt.

Más a helyzet a temetések kapcsán. Az irgalmasság testi cselekedeteihez tartozik a halottak eltemetése. A temetésen azonban csak a legszűkebb család vehet részt. A ravatalozó használata nélkül, a sírnál kezdődik a szertartás, ahol az Egyház imádsága a legrövidebben hangzik el – hangsúlyozta Kálmán Imre.

Az elsőáldozást, a bérmálkozást, a templomok búcsúját is elhalasztják a járvány utáni időszakra.

A templomok nyitva vannak, de a fertőzés veszélye miatt „sine populo” (a nép részvétele nélkül) mutatnak be szentmiseáldozatot. Az atyák közül többen a világhálón keresztül szólítják meg az érdeklődőket. Ez nemcsak a hívek egészségének megőrzése szempontjából, hanem az idős lelkipásztorok számára is nagyon fontos. A rendkívüli helyzetre való tekintettel az Egyház megengedi a lelki áldozást. Ez egy kényszerű, de bevett gyakorlat, az áldozás olyan módja, amikor fizikailag nem tudja valaki magához venni az Oltáriszentséget, de lelkileg mégis elnyerheti a szentáldozás kegyelmeit – emelte ki Kálmán Imre atya.

Kapcsolódó témák: #Győri Egyházmegye |