Hirdetés
Kutathatóvá vált a CIA hidegháborús archívuma

Kémfotókon Győr

Fotó: Archív
Garamvölgyi Imre
2020.05.07. 12:56

Kutathatóvá és nyilvánossá tett az Egyesült Államok Központi Hírszerző Hivatala megközelítően 12 millió oldalnyi, a hidegháború idején készített hírszerzési anyagot. A többi között arról is tudósítottak a kémek, hogy a magyaroknak milyen húsfogyasztási szokásai vannak, sőt beszámoltak az első vastüdő műtétről is. Számos kémfotót is közzé tettek, ezek között a szemfüles vizsgálódó részletes anyagot találhat Győr városáról is.

Hirdetés

Az első dokumentumokat még a CIA elődje, az OSS készítette 1942-ben az utolsó dátuma pedig 2004. A hidegháborús dokumentumok nagy része természetesen a Magyarországon található katonai létesítményeket, ipari nagyüzemeket, olajfinomítókat listázza, ám jelenős mennyiségű irat szól a kívülálló számára talán érdektelennek tűnő civil életről is.

Legmeglepőbb talán az az 1951-re datált jelentés, amelyben felsorolták, mennyibe kerül a disznóhús, marhahús, egy kiló kenyér, krumpli.

Hirdetés

A dossziét összeállító hírszerző tiszt megállapítása szerint egy kiló sertéshús ekkoriban 12 forintot kóstált, a marhahús kilója pedig mindössze 8 forintba került. (Mi persze tudjuk, hogy akkoriban elég ritkán került friss hús a magyar családok asztalára.)

A legfontosabb, kutatók számára legérdekesebb dokumentumok természetesen az 1956-os forradalomról szólnak. Az amerikai hírszerzés 1957 augusztusában állította össze a 260 oldalas dokumentumot, ami részletekbe menően tárgyalja a forradalmi eseményeket.

A dokumentum második fele egy kész lexikon, amelyben kitárgyalják Magyarország földrajzát, az iparosodás hatását a vidéki népességre, és közben el-elejtenek olyan megjegyzéseket, hogy a túl sok nyílt szántóterület nem kifejezetten előnyös gerilla hadműveletekre.

A győri ipari park

A közreadott kémfotók közvetlen célpontja természetesen nem közvetlenül Magyarország volt, sokkal inkább érdekelte a CIA kémjeit a Szovjetunió területe, ám az űrből a ’60-as években fotózott több ezer felvételen felfedezhető szinte egész Magyarország.

A fotókból nemrégiben panoráma képet készítettek az amerikaiak, amit egy google térkép mellé helyeztek, ezzel remek lehetőséget teremtettek a hatvanas évek magyar városainak összevetésére a mai helyzettel. Nos, akkor lássunk néhány győri érdekességet.

Marcalváros régen és most

Kezdjük talán a nyilvánvalóval. Az 1960-ban készült fotókon Gyirmót, Ménfőcsanak, Győrszentiván csupán kis falvak voltak a város agglomerációjában. A mai településrészek egy évtizeddel később 1970-ben csatlakoztak a városhoz. Győr és az említett települések között pedig hatalmas szántőföldek terültek el. Ezek nagy része mára már eltűnt.

Ménfőcsanak és Gyirmót

A mai Metro áruház környékén hatalmas eperföldek látták el a várost és környékét friss gyümölccsel. Nem létezett a ’60-as években Marcalváros nagy része sem, legalábbis nem a mai formájában. A területen a mai panelházak helyén apró családi házak álltak a kerület pedig gyakorlatilag a mai Gerence útig tartott.

A mai Ipari park területén pusztán szántóföldek voltak épületnek nyoma sem látszik az Iparcsatornától egészen Győrszentivánig. Szintén puszta földeket láthatunk az Egyetem helyén is. A tudás mai fellegvárát 1968-ban alapították, építése pedig jó pár évig eltartott… Jól kivehető viszont az, ami már nincs. A győri reptér. Emlékét pusztán a hozzá vezető út elnevezése őrzi. Ez a mai Reptéri út. Egykor itt állt a győri Messerschmidt-gyár berepülő repülőtere. Ma már üzemcsarnokok állnak a helyén.

Összességében megállapítható, hogy az eltelt öt évtized alatt Győr területe közel megháromszorozódott, épületei átalakultak és egy mezővárosias külsőből ipari jellegű nagyváros képét öltötte magára. Szerencsére ez a változás szerencsésen elkerülte a Belvárost. Így annak a képe megmaradt egy barokk ékszerdoboznak, amit annyira szeretnek az idelátogatók, és természetesen mi is, győriek.

Kapcsolódó témák: #Győr | #katonaság | #kutatás |
likeold
a fb oldalunkat