Így fognak változni a képviselői kerületek

Mireider Máté O. Jakócs Péter
2024.02.18. 08:50

Június 9-én önkormányzati és európai parlamenti választásokat tartanak hazánkban. Utóbbi „viszonylag” egyszerű, hiszen listás szavazás történik, a választók által leadott szavazatok határozzák meg a mandátumok elosztását az induló pártok között. Az önkormányzati választás viszont összetettebb munka, és Győrben több helyen is módosítani kellett a választókerületeket.

Ahogy arról már januárban beszámoltunk, az idei önkormányzati választás egyik legfontosabb változása Győrben az, hogy eggyel kevesebb képviselőt választ a város – a korábbi 16 helyett 15-öt. Ennek az okát is érdemes tisztázni: a KSH adatai szerint Győr lakossága 120 ezer alá csökkent, emiatt szükséges egy kerületet megszüntetni. Egyúttal a korábbi kerületelosztás óta kialakult egyenlőtlenségeket is korrigálták a szakemberek, így az idei választáson már nincsenek egyenlőtlenségek a választási kerületek lakosságszámában.

Hagyományosan nagy érdeklődés övezi az önkormányzati választást, így a 15 egyéni választókerület változásait egy cikksorozatban mutatjuk be, részletesen kitérve arra, hogy a korábbi évekhez képest melyik körzet vagy kerület hogyan változik, megmagyarázva azt is, hogy miért volt szükség a változtatásra. Szinte minden kerület változott valamennyit, de míg például a belvárosban számottevő változásról nincs szó, Bácsa és Révfalu területén már néhány utcányi területet érint az átrajzolás. Győrszentiván, Adyváros és Nádorváros esetében elsőre drasztikusnak tűnő, de egyébiránt átgondolt, logikus változások történtek (ilyen például Kertváros és Likócs egy kerületbe vonása, vagy a megszűnő, 8-as számú kerület „szétosztása”).

Az átrajzolás feladatát törvényi kötelezettség adta, a kerületek lakosságszáma egy átlagértékből adódik. „Fontos, hogy a körzetenkénti átlagot nem a lakosságszámból számoljuk. Ez a városban élő választópolgárok számából következik, amely a választási rendszer november harmincadikai adatai alapján 100.215 volt” – erre még januári cikkünkben hívta fel a figyelmet dr. Bakonyi Bernadett, Győr aljegyzője. A körzetenkénti átlag így 6.681 fő, ettől 5 százalékos eltérést enged a választási törvény, efölött már indokolni kell az eltérést. A munka nem volt egyszerű, hiszen a települési sajátosságokat figyelembe kell venni, és mint azt dr. Bakonyi Bernadett elmondta: Győr nem egy szabályos alaprajzú település. „Több településrészt úgy csatoltak a városhoz, figyelembe kell venni a természetes határokat, ez egy összetett feladat” – részletezi az aljegyző.

Cikksorozatunkban a városrészeket a számozásuk szerinti sorrendben mutatjuk be, így a következő részben az 1-es és 2-es számú, azaz a belváros egy részét, Újvárost, Szigetet, Pinnyédet, Révfalu egy részét magába foglaló kerületek változásairól számolunk be.