A Püspökerdő mellett Győr második tüdejeként is emlegetett Kiserdő fontos pontja a városnak. A spontán, tehát nem telepítés nyomán kialakult erdős terület azonban még a korábbi városvezetés alatt építkezésre alkalmas lakóterületté lett nyilvánítva. Ez változtatás alatt van, ugyanis dr. Dézsi Csaba András kezdeményezésére zöldterületté nyilvánítják a Kiserdőt.
Közel 10 hektáros területével fontos részét képezi Marcalvárosnak a Kiserdőnek nevezett terület, ami azonban jogilag nem erdő, és nem is zöldfelület. A terület nemcsak az itt élők és a környezetvédők számára fontos, hanem a jelenlegi városvezetésnek is szívügye.
„A marcalvárosi Kiserdő területe véleményem szerint a lakosság fejében a 83-as főút, Pápai út, Marcal II. lakótelep, illetve az Illyés Gyula utca közötti terület” – mondta el a Győr+ Médiának Bozsoki Szilveszter, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának településfejlesztési és városstratégiai főosztályvezetője.
„Azt kell tudni erről a területről, hogy annak ellenére, hogy ez egy erdő fizikailag, a rendezési terv szerint ennek egy része turisztikai erdő, egy része pedig nagyvárosias lakóövezet” – hívta fel a figyelmet a szakember. „Ennek a nagyvárosias lakóövezetnek az átminősítése indult meg zöldterület-övezetté dr. Dézsi Csaba András polgármester úr utasítására. Ebbe a részbe terveztük annak idején egy új tanuszoda megvalósítását, vizsgáltuk ezt a helyszínt, szóba került, ezt azonban elvetettük, ez a rész is zöldterület-övezetté lesz minősítve. Az uszodának a lehetséges helyét pedig keressük” – részletezte Bozsoki Szilveszter.
A főosztályvezető azt is elárulta: a Kiserdő egy részét a korábbi polgármester és az akkori városvezetés beépítette volna, hiszen ez a terület lakóövezetté volt nyilvánítva, és tervek is készültek a beépítésére. Dr. Dézsi Csaba Andrásnak azonban a Zöld Győr jegyében egészen más elképzelései vannak.
„Úgy gondolom, hogy polgármester úr részéről egy elég erős ráutaló magatartásnak tekinthető az, hogy 2019-től egyetlenegy telket nem adott el az önkormányzat társasházépítés céljából. A Szent Anna Otthon bővítésére továbbra is keressük máshol a helyet” – zárta Bozsoki Szilveszter.
„A jelenlegi szabályozási terv szerint itt a Kiserdő déli részére a jogszabály jellemzően lakó szerepkörű övezetek beépítését teszi lehetővé” – mutatott rá Szaksz Vince, a város főépítésze. „Ez a terület önkormányzati tulajdon. Megszületett a városvezetői döntés, hogy ez a terület minősüljön át városi zöldterületté, ennek elindult a tervezési folyamata is” – mondta Szaksz Vince, kiemelve: ez egy önálló szabályozásiterv-módosítási eljárásban tud végigfutni, ez pedig egy hosszabb folyamat lesz, hiszen törvény szabályozza ennek a menetét. „Összességében három-négy hónapos folyamat, mire ez lebonyolódik” – szögezte le a főépítész.
„Minden esetben a természetvédelem az első” – hangsúlyozta dr. Laczkovits-Takács Tímea, Győr alpolgármestere. „Korábban ilyen nem volt, és Dr. Dézsi Csaba András a megválasztása után egy környezetvédelmi bizottságot is létrehozott, komoly szakemberekkel. Létrejött egy környezetvédelmi osztály is, itt nagyon sok zöld kezdeményezés valósult meg eddig, nagyon sok új ötletünk is van” – sorolta az alpolgármester.
„A város vezetésének és a győri önkormányzatnak is nagyon fontos, hogy a győriek egészséges környezetben tudjanak élni. Ennek fontos eleme az, hogy zöldterületek legyenek a városban, és ilyen tekintetben a marcalvárosi Kiserdő is egy nagyon fontos terület! Nemcsak az itt élőknek, a marcalvárosiaknak, hanem a győrieknek is. A jövőben is nagyon sok figyelmet fogunk szentelni arra, hogy ezt a részt is tudjuk fejleszteni” – tekintett előre a városvezető. Fontos környezetvédelmi projekt a Kiserdő szomszédságában található Baba Liget is, itt folyamatosan bővül a faállomány, de erre a kiserdőben is figyelnek a szakemberek.