Pontos alaprajzok, metszői fantáziák

Győr látképeiből nyílt kiállítás a Borsos-házban

Fotó: Marcali Gábor
Hajba Ferenc
2021.05.18. 18:14

Fél évezredet felölelő időszak sokszorosított rajzai, metszetei láthatóak Győrről a káptalandombi udvarbíró házban. A városi kiváltságok megrendezésének 750. évfordulóján szervezett kamarakiállítás egy hónapig tart nyitva.

A 16 században készült első rajzokon a város, a vár alaprajza pontos, ám Győr belső struktúráját nem az akkori valóságnak megfelelően ábrázolták, az utcákat, az épületeket többnyire fantáziájuk alapján alkották meg a metszők. Később, a 19. században, amikor már győri rajztanárok örökítették meg a várost, nemcsak az alaprajz, hanem a hozzá tartozó utcák, terek, épületek is a helyszínen készültek, mondta el a kiállítás megnyitóján Székely Zoltán, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója.

A Győr iránti nagy érdeklődést egyébként az váltotta ki, hogy a város Bécs és a kereszténység védőbástyája volt. Igen fontos eseménynek számított a győri vár visszafoglalása. Ezek a fontos történések mind megemelték a város rangját, ismertségét, így aztán rengeteg rajz, metszet készült róla.

Később ez az érdeklődés lanyhult, a 18. században gyakorlatilag csak egy olasz átutazó alkotása érdemel kiemelt figyelmet. A 19 század közepétől pedig megjelent a fotó, mely háttérbe szorította a sokszorosított rajzokat. A mostani kiállítás a 16.-tól a 19. század közepéig mutatja be a városi a látképeket.

A tárlaton szereplő művek Győr történetének fontos képi forrásai, e mellett önálló képzőművészeti alkotások, hívta fel a figyelmet Székely Zoltán.

A kiállítást a Múzeumi Világnap alkalmából nyitották meg. Az ünnepségen dr. Nemesné dr. Matus Zsanett igazgató-helyettes elevenítette fel múzeumuk történetét. Beszélt arról, hogy a múlt tárgyainak a gyűjtése Győrben már a 16. században megkezdődött. A tudatos, átgondolt értékgyűjtés és őrzés viszont az 1840-es években Rómer Flóris nevéhez fűződik, ő magyart és természetrajzot tanított a bencéseknél. A természet iránti szeretetből vezetésével növény- és állattani gyűjteményt hoztak létre. Rómer Flóris fogalmazta meg először a múzeum létrehozásának gondolatát. Úgy fogalmazott: „Ne mondja tán valaki, ha múzeumot akarok látni, elmegyek Bécsbe vagy Pestre… Aki így gondolkodik, az soha ne menjen a győri színházba, casinóba, kereskedelmi gyüldébe se.”

A győri múzeumot 1859-ben alapították, melyet egy évvel később már a nagyközönség is megtekinthetett. A világháború után a bencés gyűjtemény állami tulajdonba került, a város és a rend anyagai egyesültek. A Xantus megyei múzeum mellett Kolozsváry Ernő műgyűjtő polgármester jóvoltából 1994-ben az Esterházy Palotában igen gazdag anyaggal megnyitotta kapuit a Városi Művészeti Múzeum is. 2012-ban pedig a két múzeum és 11 kiállítóhely egyesülésével létrejött a mostani, ismét Rómer Flórisról elnevezett művészeti és történeti múzeum.

A Győr+ TV Híradója is ott járt a kiállításon:

TV-s szerkesztő: Németh Boglárka