Hirdetés

Gyógyít és szolgál

Fotó: Ács Tamás
J. Kovács Andrea
2022.07.04. 12:59

A ma is rendkívül aktív Kéry Klára doktornő 2020-ban „Bácsa Szolgálatáért” díjat kapott, Győrt és a városrészt szolgáló több évtizedes, magas színvonalú gyógyító munkájáért és karitatív tevékenységéért.

Hirdetés

Örülök, hogy Győrben élhetek, mert itt van kultúra, sport, szabadidős tevékenység, iskolák, egyetem, egyszóval minden. Ki is használjuk, most éppen a Jaurinum Fesztiválon voltunk, előtte a táncünnepen, s már kinéztem a következő koncertet az Apátúr-házban” – kezdi a beszélgetést dr. Kéry Klára szemész főorvos a szép bácsai családi ház virágos teraszán. A soproni pályakezdő orvos és gépészmérnök férje a diploma megszerzése után itt talált állást, így kerültek a városba 1979-ben.

Nehezen indult az életünk, hiszen se rokonunk, se ismerősünk nem volt a városban, de aztán a munkahelyen és a lakókörnyezetünkben jó barátokra leltünk.” Néhány lakótelepi év után Bácsán, az akkor alakuló „Ergényin” építkeztek. A férj sok munkát maga végzett el, az ebédet hordó feleség pedig nemegyszer eltévedt odafelé. Beköltözés után a város zajához szokott családnak egy darabig furcsa volt a nagy csend, de mivel a jót könnyű megszokni, rövid idő múlva kislányaikkal együtt igazán otthon érezték magukat. „Kertszomszédunk volt egy nagyon kedves, idős házaspár, Károly Feri bácsi és Kriszta néni, akiktől nemcsak hasznos tanácsokat és finom süteményeket, hanem szeretetet is kaptunk, akárcsak Lencse Józsi bácsitól és még sorolhatnám a neveket. Befogadtak, sőt még a nyugdíjasklubba is meghívtak mindkettőnket alig negyvenévesen! Befejeztem a rendelést és átszaladtam a klubba az idősekkel mulatni. A férjem hazaért a munkából, átjött és harmonikázott. Ugyancsak szép emlékek az utcabeliekkel közös karácsonyok, vagy a gyerekeknek rendezett nyárzáró szalonnasütések, tábortüzek.”

Hirdetés

A doktornő 1992-ben merész lépésre szánta el magát. Magánrendelőt nyitott a házukban Bácsán. Sokan nem értették, próbálták lebeszélni, mondván, úgysem jönnek ki ide az emberek. Ám ő kitartott elképzelése mellett, s jól tette. „Úgy éreztem, kell egy hely, ahol önállóan foglalkozhatok a betegekkel. Természetesen az is fontos szempont volt, hogy nem kellett éjjel és hétvégén ügyelni. Férjem éppen a második diplomáját szerezte, a nagymamák nem itt éltek. Olykor a szomszédok vigyáztak a lányokra, de ebből nem akartam rendszert csinálni. Első pácienseim a legkedvesebb szomszédaim voltak, aztán elterjedt a hír a környéken és egyre többen jöttek a városból és vidékről is. Azok a szülők, akik annak idején kisgyerekként jártak nálam, ma már a gyerekeiket hozzák el. Idén lenne a rendelő harmincéves, de a Covid alatt bezártam, s nem itt, hanem a belvárosban nyitottam ki újra. Ennek az az egyetlen oka, hogy közös volt a bejárata a lakással, s ez járvány idején nagy rizikótényező. Addig gyakorlatilag hétfőtől vasárnapig működött. Ha valakinek begyulladt a szeme, belement valami, illetve bármilyen hirtelen jött panasza volt, akkor én abbahagytam a rántott hús sütését, vagy a vendégséget, és ha tudtam, segítettem.”

A másokért végzett munka mindig közel állt Klárához, számos ismeretterjesztő előadást tartott, jótékonysági szemvizsgálatokat végzett, ezért nem véletlen, hogy 1995-ben meghívták az Első Győri Lions Clubba. A szervezet különösen sokat tesz a vakokért és látássérültekért, így még jobban kiteljesedhetett a jótettekben.

Kapcsolódó témák: #egészségügy | #gyógyítás | #orvostudomány |
likeold
a fb oldalunkat