Hirdetés

Gazdaság, városfejlesztés és az önkormányzat katalizátor szerepe

Fotó: Győr+
Győr+
2019.09.20. 15:24

Hamarosan lezárul a 2014-19-es önkormányzati ciklus, ezért az elmúlt öt év győri történéseit értékeljük. Másodikként a város gazdálkodása és gazdasági fejlődése kerül fókuszba, amelyhez dr. Fekete Dávidot, a területért felelős alpolgármestert hívtuk segítségül.

Hirdetés

A győri költségvetéssel kapcsolatban mindig elhangzik, hogy annak legfőbb ismérve a stabilitás, az intézményhálózat színvonalas működtetése, és a fejlesztések finanszírozása. Ezek a legfontosabb szempontok?
– Egy város költségvetésének sok szempontnak kell megfelelnie, ezek közül természetesen a legfontosabb a stabilitás, az egyensúly, hogy minden tervezett kiadásnak meglegyen a fedezete is. Az intézményhálózat működtetése alapvető feladatunk. Az intézményeink a győrieket szolgálják, ezért is igyekszünk a lehető legmagasabb színvonalon működtetni ezeket. A városfejlesztés pedig minden évben kiemelt hangsúllyal jelentkezik a büdzsében, 2019-ben például 17 milliárd forintot, vagyis a főösszeg közel egyharmadát terveztük be erre a célra.

Milyen forrásokból nyílik minderre lehetőség?
– A bevételi oldal legnagyobb tétele a helyi adóbevétel, méghozzá az iparűzési adó. Az önkormányzat kétszer is csökkentette ennek mértékét, előbb 2-ről 1,8, majd 1,6 százalékra. A korábbi évek tapasztalatra, hogy az adókulcs mérséklése nem befolyásolta kedvezőtlenül az adóbevétel mértékét, sőt tovább élénkítette a gazdaságot, növelte a befektetési kedvet. A kétszeri csökkentéssel évi hatmilliárd forintot hagyunk a helyi gazdaságnál, a bevételt pedig visszaforgatjuk a város fejlesztésére, ezáltal a gazdasági környezet még vonzóbbá tételére. A fejlesztések egy része tehát saját forrásból valósul meg, emellett fontos megemlíteni a kormányzati támogatást, amelynek segítségével szintén számos projektet tudtunk végrehajtani, és az európai uniós pénzeket is sikeresen hívtuk le a mögöttünk hagyott években.

Hirdetés
A Széchenyi István Egyetem, amely a szakemberképzés egyik legfőbb bázisa
Fotó: Marcali Gábor

A gazdaság teljesítőképességét az önkormányzat csak az adócsökkentéssel tudja befolyásolni?
– Az önkormányzat a gazdasági környezet vonzóvá tételével tudja segíteni ezt a folyamatot, aminek egy eleme az adócsökkentés. Említhetném az Ipari Park folyamatos bővítését, infrastrukturális fejlesztését, a városi úthálózat fejlesztését, vagy az ipari területek jobb elérését szolgáló beruházásokat is. Persze ennél is összetettebb a kérdéskör, hiszen mi a gazdasági eredményeinket hosszú távon szeretnénk megőrizni. Ennek érdekében hoztuk létre azt az együttműködés-rendszert, amelyben az önkormányzat együtt gondolkozik a helyi vállalkozásokkal, vagy éppen a Széchenyi István Egyetemmel, amely a szakemberképzés egyik legfőbb bázisa. Az elmúlt években létrejött az egységes győri egyetem, olyan huszonegyedik századi létesítmények valósultak meg, mint a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK), és a gyakorlatorientált képzés zászlóshajója lett a győri intézmény. Ez a közeg az, ahol a fiatalok is hosszú távon gondolkozhatnak Győrben, itt tervezhetik jövőjüket, letelepedhetnek, családot alapíthatnak. Ahogy a költségvetés esetében is a stabilitás az egyik legfontosabb cél, úgy nyilván a jövőtervezésnél is a stabilitás, a biztonság az egyik leglényegesebb szempont. Az egyetemmel egyébként a városrész is együtt fejlődik, Révfaluban épp egy mintegy félmilliárd forint értékű csapadékvíz elvezetési – útfelújítási program zárul a Mező, Zólyom, Áldozat és Duna utcák megújulásával. Az erős gazdaság tehát Győr fejlődésének motorja.

Milyen konkrét példákban nyilvánul ez meg?
– A város gazdasági ereje minden más területre kihat, de ha csak a városfejlesztést nézzük, gondoljunk bele, hogy mit értünk el például a belvárosi rehabilitáció révén. A terek, utcák felújításával egy pezsgő, lüktető életű városközpontunk lett, ami a turistákat is vonzza. A Dunakapu tér, a Bécsi kapu tér és a környezetükben lévő utcák, a Kossuth híd felújítása, a folyópartok rendezése, a közkedvelt sétányok kialakítása, a belváros lakóövezeti csapadékvíz elvezetési program csak kiragadott példák az elmúlt évek történései közül. Hamarosan TOP-os program keretében elkezdődik a Generációk Házának felújítása, és az Eötvös park, valamint a Bisinger sétány is megújul. Ha átmegyünk a szintén felújított Rába kettős hídon Újvárosba, ott is látványos eredményei vannak a rehabilitációnak, ráadásul ma már jelentős a magánerős fejlesztés. Ez pedig azt mutatja, hogy helyes volt az alapgondolatunk, miszerint az első lökést az önkormányzatnak kell megadnia, és ez katalizátorként generálja az újabb fejlesztéseket. A puszta felújítás mellett az értékteremtés és a meglévő értékeink gondozása is fontos küldetés volt, ezért készült el a Zsinagóga mellett a Bethlen tér Bethlen István szobrával, és ezért újítottuk fel a Ráth Mátyás téri kápolnát is. Nem mellesleg itt, az állami támogatással megújult evangélikus épületegyüttessel együtt a városrész kapuja újult meg teljesen. És ezt a sort folytathatnám Győr számos területének esetében is.

Megújult a Bécsi kapu tér is
Fotó: Marcali Gábor

Ha már a TOP-os projektekre utalt, fontos elmondani, hogy Győr a 2014-20-as időszakban több mint 21 milliárd forintot használhat fel a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretén belül. Hogy állnak ezek a fejlesztések?
– Az országban éllovasok vagyunk a programot illetően, hiszen a keret kétharmadát már lekötöttük, a legtöbb projekt már le is zárult, vagy folyamatban van a kivitelezés. Ami a legfontosabb, hogy a lakossági igények mentén terveztük meg a programot, így a TOP-os források segítségével olyan nagyberuházások valósulhatnak meg, amelyek hosszú távon szolgálják a győrieket. A legnagyobb fejlesztés a csomagból a hamarosan elkészülő új vásárcsarnok, és a hozzá kapcsolódó parkolólemez, amely összességében mintegy 3,6 milliárd forintot jelent. A belvárosi parkolást segítő Árpád Parkolóház kétmilliárdos támogatással épült, itt az önrészből a Győri Balett huszonegyedik századi próbatermét valósítottuk meg. A sort folytathatnám az útépítésekkel, hiszen a Radnóti út 1-es útra való kikötésével, vagy a Szövetség út átépítésével új közlekedési tengelyt hoztunk létre a városban, és számos meglévő út is megújult, mint a Bercsényi ligeti utak, vagy az Iparcsatorna melletti út. Előttünk áll egy 2,5 milliárdos fejlesztéscsomag, ami a Tatai út Ipari Parkig tartó négysávosítását, a Jókai utca, a régi Szentiváni út és a Reptéri út felújítását is tartalmazza. Újabb nagyszabású kerékpárút-fejlesztés is következik, többek között a Reptéri, Tatai és Kodály Zoltán úton történik meg a kiépítés mintegy 650 millió forint értékben.

A belvárosi parkolást segítő Árpád Parkolóház kétmilliárdos támogatással épült
Fotó: O. Jakócs Péter

– Említette az értékteremtést, mint fontos küldetést. Ezek közül mit emelne ki?
– Az elmúlt években számos köztéri alkotást emeltünk, illetve meglévőket újítottunk fel. Az első világháborús centenáriumhoz kapcsolódva emlékbizottságot hoztunk létre, és a fiatalok körében végzett ismeretterjesztés mellett megújítottuk a katonasírokat, háborús emlékműveket, méltón tisztelegtünk a hősök előtt. Amire személy szerint a legbüszkébb vagyok, az a megtiszteltetés, hogy én koordinálhattam a városháza dísztermének felújítását, hiszen úgy újulhatott meg ez a Győr életében szimbolikus jelentőséggel is bíró tér, hogy ma már megfelel a modern követelményeknek, de küllemében ismét olyan, ahogy azt nagy elődeink egy évszázaddal ezelőtt megálmodták. A múltunk ismerete és tisztelete alapozza meg ugyanis a hosszú távú fejlődést.

TV-s szerkesztő: Zombai-Kovács Ákos

Kapcsolódó témák: #Győri önkormányzat | #közélet |
likeold
a fb oldalunkat