Gasztonyi Lászlót a pártpolitika nem foglalkoztatja, és mindig büszke volt arra, hogy rangos városi kitüntetéseit más-más polgármestertől vehette át.

„Vállalatvezetőként és a várost szerető lokálpatriótaként is üdvözlöm egy olyan egyesület létrejöttét, ami Győr fejlődése érdekében összegyűjti és rendszerezi tagjainak gondolatait a jelenről és a jövőről” – indokolja Gasztonyi László, a Vill-Korr cégcsoport tulajdonos ügyvezetője, miért fogadta el a Mindent a Városért Lokálpatrióta Egyesület meghívását.

Gasztonyi Lászlót a pártpolitika nem foglalkoztatja, és mindig büszke volt arra, hogy rangos városi kitüntetéseit más-más polgármestertől vehette át. Ez ugyanis azt mutatta, hogy több évtizedes pályája során jól együtt tudott működni valamennyi városvezetővel. „A Pro Urbe Győr díjat Balogh Józseftől, a Győr díszpolgára címet Borkai Zsolttól vehettem át, de ugyanígy fontos számomra a megyei Kék Szalag Díj, amihez Németh Zoltán akkori megyei elnök gratulált” – emlékszik vissza.

Büszkeségét jól jelzi az a 400 oldalas kötet, melyben a városnak végzett munkálatait – köztük a Győrnek adott támogatásait, s a közérdekű kötelességvállalásait –, valamint munkájuk elismerésének okleveleit, újságcikkeit őrzi. Véletlenszerűen kinyitom a nyomdai kiadványt a közepe táján. Ott éppen egy oklevél tudatja, hogy 2010-ben Győrben neki ítélték oda az év lokálpatriótája címet.

Az is tény, hogy a korábbinál több kihívással néz most szembe a garázsműhelyéből 35 éve elinduló energetikai nagyvállalkozó. Elégedettségre okot adó, látványos siker, hogy Tényőn megépített egy páratlan okosfarmot, egy állattartó, hús- és élelmiszer-feldolgozó mintagazdaságot. A Hét Tölgy Családi Birtok idén elnyerte a Magyarország Legszebb Birtoka címet.

Vezető villamosipari cég irányítójaként és lokálpatriótaként ugyanakkor nehezen éli meg, hogy bár Győrben a közvilágítás-üzemeltetés, a beléptetőrendszer és a jelzőlámpás csomópontok karbantartása, esetleges módosítása még feladatokat ad számukra, de kevesebb a helyi munka.

„Egy-egy zökkenő ellenére is hiszem, hogy a régi hagyomány nem törik meg, mert a rendszerváltás óta mindegyik polgármester tevékenysége idején mi végeztük a város komfortérzete, életminősége szempontjából fontos és látványos munkálatokat, a hidak, terek, jelzőlámpás körforgalmak világítását, mi terveztük és kiviteleztük az új üzemek energetikai rendszerét. Ez azért is fontos, mert ipari beruházás nem nagyon volt az utóbbi időben városunkban” – mondja.

A Gasztonyi család már eddig sok jelet hagyott a városban: többek között a hidak, terek, a karmelita templom, a székesegyház díszvilágítását, az általuk adományozott szobrokat, például Szent Lászlóét, de a Széchenyi téren álló Jedlik Ányos és Czuczor Gergely egész alakos művét is nagyobb részben ők fizették.

„Sziporkázó polgári élete volt korábban Győrnek, ennek egyelőre nem látom a csíráit – mondja, s hozzáteszi: ”Az egyesülettől éppen azt remélem, hogy újra élénk társadalmi éle­tet, párbeszédet tudunk meghonosítani Győrben. A város gazdaságából a gyártásban, a képzésben és a kutatásban kialakult járműipari kultúrát eltékozolni vétek volna, és nem is hiszem, hogy ez bekövetkezik. Autóra mindig szükség lesz, akármi is hajtja a motorjaikat” – mondja. Nagy lehetőséget lát abban, ami már elkezdődött a Széchenyi-egyetemen: az átgondolt tudományos kutatásokban. Jó volna minél több tehetséges hallgatót a diploma megszerzése után is a városban tartani, szükség van a friss szemléletre és a szaktudásra.

„Többször jártam izraeli ipari parkokban, ott a szürkeállomány volt a legmegbecsültebb érték. Jó volna minél több tehetséges hallgatót itt tartani a városban. A turizmusnak is komoly tartalékai vannak, működnek jó panziók, kisebb szállodák, de a konferenciák szervezésére alkalmas, nagy hotel csak egyetlen­egy épült, az ETO-parkban.”