Egy különleges győri sportlegenda előtt tisztelgünk: Földingné Nagy Judit decemberben ünnepli 60. születésnapját, ennek apropóján pedig kitalálta: teljesíti élete 95. hivatalos maratonját. Keresve sem lehetett volna erre jobb alkalmat találni, mint az október 13-i jubileumi 40. SPAR Budapest Maratont, amin az elmúlt 40 évben hétszer nyerte meg a női kategóriát.
Több mint négy évtizede fut, két olimpián is indult, és 28 éven át ő tartotta a maratonfutás női országos csúcsát. Judittal futócipőt húztunk, nyakunkba vettük a Püspökerdőt, és stílszerűen kocogás közben beszéltük meg a legutóbbi – elmondása szerint utolsó – 42,2 kilométerének élményeit.
„Nagyon jól érzem magam” – mondta Judit a vasárnapi Budapest Maraton után három nappal, amit 59 évesen és 10 hónaposan 4 óra 2 perc alatt teljesített 5:44 perc/km-es átlaggal. „Egy fantasztikus élmény volt, és a hétfői pihenő után kedden már mozogtam, ma pedig újra futok, mert a test kívánja.” A 95. maratonja nem maradhatott meglepetések nélkül, erről férje, Földing Ottó gondoskodott. „Eredetileg „családilag” terveztük lefutni a távot, hiszen én 60 leszek, a fiam 20, a vőm pedig 40, de Ottó odaszervezte a régi futótársaimat, akik a „Jucival Futunk” nevű váltóban mellettem teljesítették az egész versenyt. Az utolsó száz méteren az egész csapat beállt mellém. Felemeltem a kezem, és egyszerre mindennek örültem. A legnagyobb meglepetés az volt, amikor a célban csokorral és a Budapesti Sportiroda, valamint a Magyar Atlétikai Szövetség nevében emlékplakettel vártak – ilyen ünneplést egyetlen győzelmem alkalmával sem kaptam.”
Judit már gyerekként felfedezte a futás örömét. „Még iskolásként választott ki a testnevelőm, hogy atletizáljak. Nagyon jól éreztem magam a csapattal, és egyre gyorsabban fejlődtem. Rengeteget sportoltunk, de azt sosem gondoltam, hogy ennyi idősen még rendszeresen futni fogok, azt pláne nem, hogy majdnem hatvanévesen lenyomok egy maratont.” A család és a férje, Ottó, kulcsszerepet játszott a pályafutásában. „Nekem ő volt a motivációm és az edzőm is. Fiatalon, még egyetemistaként házasodtunk össze, korán megszületett a kislányunk, Réka. Remekül tudtunk együtt dolgozni, sosem „vittük haza” a szakmai dolgainkat, és a szülők hathatós segítségével a gyermekünk mellett is megoldottuk az edzéseket. Ez tette lehetővé, hogy hosszú távon is a csúcson maradjak.”
Első maratonját 1987-ben futotta Budapesten 2 óra 42 perces idővel. „Hatalmas siker volt számomra, hogy egyáltalán le tudtam futni. Akkor még féltem a távtól, de az eredmény megerősített abban, hogy hosszú távon is érdemes folytatni.” Hamburgban 1990-ben először futott be 2 óra 40 perc alá, majd Berlinben 1996-ban 2:28:50-es idővel állította fel a magyar női rekordot, amely 28 évig állt. „Az atlantai olimpiára nagyon jó állapotban érkeztem, de egy gyomorfertőzés miatt nem úgy sikerült a verseny, ahogy azt előtte elképzeltem. Szerettem volna kihasználni a magaslati edzőtáborban szerzett jó formám, ezért elindultam a Berlin maratonon, ahol aznap minden tökéletes volt, így a cél felé haladva, látva az aktuális időmet, nagy boldogság töltött el. Nagyon büszke voltam rá, hogy ilyen sokáig meg tudtam tartani ezt az országos csúcsot, és örülök, hogy egy vármegyebeli lány, Szabó Nóri döntötte ezt meg.” Judit a maratoni sikerek mellett az ultrafutásba is belekóstolt, nem is akárhogyan: 2012-ben 47 évesen a 100 km-es Európa-bajnokságon 7 óra 43 perces idővel bronzérmet szerzett. Ma is aktív, rendszeresen fut férjével, a fiatal Nagy Juditnak pedig egyértelmű tanácsot adna: „Csak csináld, türelemmel. Ne erőltesd túl magad, de légy kitartó!”